Felrúgta az utóbbi évtizedek honi futballszokásait a húsz éven aluliak (U20) világbajnokságán a magyar válogatott, és a döntőbe jutásért játszhatott kedden Ghánával. A legjobb négy közé kerülés – amit egyetlen európaiként vívott ki a válogatott – a Magyar Labdarúgó Szövetség által felajánlott jutalmazási rend szerint máris 60 millió forintot ér a csapatnak, a világbajnoki címmel pedig százmillióra tudta volna feltornázni.

A ghánaiak elleni siker elmaradt, de a végső eredménytől függetlenül az U20-as válogatott teljesítménye egyértelmű siker, különösen a 2010-es világbajnoki selejtezőkön továbbjutási reményeit éppen szombaton végleg elvesztő felnőttválogatottal összevetve. Ráadásul ennek a korosztálynak a remek vb-szereplése nem afféle véletlen szerencse: az U17-es Európa-bajnokságon 2006-ban ötödikek, tavaly pedig az U19-es Eb-n bronzérmesek voltak, igaz, az utóbbinál nem volt helyosztó a harmadik helyért. A csapat egy része azóta lecserélődött, kilencen is kikerültek belőle, de még az utóbbiak közül is több játékost korosztálya legjobbjai között tartanak számon. A vb-re kiutazott 21 fős keret harmada külföldön pallérozódik, s ez az arány egy kicsit az idegenlégiósok javára módosult volna, ha az angol Newcastle United elengedi a vb-re az első csapatához tartozó, ott viszont csupán kispados Kádár Tamást.

Ettől függetlenül nem lehet nem észrevenni, hogy a magyar labdarúgás általános színvonalához mérten kiemelkedően teljesítő válogatott eredményei nagy részben a 2001-ben alapított agárdi Sándor Károly Labdarúgó Akadémián folyó munkának köszönhetők. A Várszegi Gábor érdekeltségébe tartozó, az MTK utánpótlását nevelő intézményből indult a jelenlegi U20-as válogatott kilenc játékosa, akik közül öten már külföldön fociznak. Ha pedig a tavalyi U19-es Eb-n szerepelteket is hozzávesszük, további öt agárdi akadémista neve bukkan fel. A bentlakásos akadémián a középiskolás korú focistákhoz egy agárdi gimnáziumból járnak ki a tanárok. Az intézmény éves költségvetése 250 millió forint körül van, amelynek több mint felét az angol Liverpool FC állja, ennek fejében elővásárlási joga van az általa tehetségesnek tartott játékosokra. Eddig négyen igazoltak az MTK-ból a Liverpoolhoz, közülük hárman tagjai az U20-as válogatottnak. Gulácsi Péter az angol egylet harmadik számú kapusa, míg Németh Krisztiánt az Európa Ligában is érdekelt görög AEK Athénhoz, Simon Andrást a másodosztályú spanyol Cordoba CF csapatához adta kölcsön a Liverpool. Az angol vonal a Liverpoolon kívül is él Agárdon: hat végzős ifjúsági játékost és két edzőt egy évig a harmadosztályú Oldham Athletic tartalékegyüttese foglalkoztat.

© MTI/AP

Az agárdi példa ragadós lett, az elmúlt években valóságos akadémiaalapítási láz tört ki Magyarországon. A klubtulajdonosok fantáziáját az mozgatta meg, hogy az MTK-ból jó helyekre és jó pénzért tudták eladni a fiatal játékosokat.

Akadémiát alapított például a Budapest Honvéd, a Szombathelyi Haladás és a Győri ETO is. Náluk viszont még várni kell az agárdihoz hasonló eredményekre. Az U20-as válogatott három győri játékosa sem az ETO korábbi labdarúgójáról, a 2004-ben a portugál Benfica játékosaként meghalt Fehér Miklósról elnevezett kollégiumban nevelkedett, hanem a klub hagyományos utánpótlás-képzési rendszerében. Az akadémián az öt évfolyamból egyelőre hármat töltöttek föl, egyenként 23–25 focistával. A Győri ETO az ifjú labdarúgók iskoláztatására a többiekétől eltérő módszert választott: maga alapított egy gimnáziumot.

„Csak olyan tanárokat alkalmazunk, akik tisztelik, hogy diákjaik minimum napi két edzésen és egy hétvégi meccsen vesznek részt” – magyarázta iskolagründolási buzgalmukat a HVG-nek Klement Tibor, az ETO FC Kft. ügyvezetője. A győriek évi több mint 200 millió forintot költenek az utánpótlásra – részben állami és 40 millió forint önkormányzati támogatással megfejelve a csapattulajdonos Quaestor Zrt. pénzét –, amiben benne vannak az akadémistáknál fiatalabb korosztályok költségei is.

A kívülállók számára talán némileg meglepő módon Felcsúton is épült akadémia, mégpedig a magyar futball nagy neveit – köztük Mezey György korábbi szövetségi kapitányt – felvonultatva. A Videotonnal együttműködő, Puskás Ferencről elnevezett intézményt a közelmúltban még Felcsúton focizó Orbán Viktor volt miniszterelnök alapította, aki az évi 250 millió forintos költségvetés megalapozásához mozgósította például a CBA Kereskedelmi Kft.-t, az MKB Bank Zrt.-t, a Vegyépszer Zrt.-t, Demján Sándort, illetve a Töröcskei István üzletember által vezetett, jobboldali médiabefektetőként ismert Pro-Aurum Zrt.-t (HVG, 2008. augusztus 16.). Az utánpótlás sikerébe vetett hit kapott új dimenziót Gyulán is, ahol a Szeged-Csanádi Egyházmegye alapította meg a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémiát. Az Aranycsapat kapusáról elnevezett intézmény jövőre épül fel teljesen, a beruházó egyházmegye reményei szerint nem többől, mint egymilliárd forintból.

„Akik már külföldön játszanak, azokat nem keresi a piac, őket csak nagyon drágán lehetne kivásárolni jelenlegi szerződésükből, az itthoniak pedig most árazták be magukat” – tett különbséget a csapat tagjainak átigazolási lehetőségei között Pataky Tibor, a többek közt Németh Krisztián, Gulácsi Péter és a felnőttválogatott Vadócz Krisztián számára játékosügynöki szolgáltatásokat végző CMG Kft. résztulajdonos-ügyvezetője. Bár az átigazolási piacon sokszor hivatkozott német transfermarkt.de honlap szerint az olasz első osztályú Sampdoriától a szintén élvonalbeli Barihoz kölcsönadott – és a vb-n kiemelkedőt nyújtó – Koman Vladimir 100 ezer, Gulácsi Péter 200 ezer, Németh Krisztián pedig 500 ezer eurót ér jelenleg, Pataky szerint ennél lényegesen magasabbra taksálhatók. Úgy véli, Németh és Gulácsi értéke fontmilliókban mérhető, Komané és Simon Andrásé pedig egymillió euró felett van. Az itthon játszó és a vb-n kiemelkedően teljesítő játékosok közül a Paksi FC-ben focizó Szabó János, a Haladásban futballozó Simon Ádám, a Videotonban szereplő Présinger Ádám és az MTK-s Gosztonyi András pedig körülbelül 200 ezer–1 millió euró értékűvé nőtte ki magát a vb-n. Bár még messze az átigazolási szezon, máris angol, spanyol és holland első osztályú csapatok érdeklődnek irántuk. Persze az árat az is meghatározza, hogy ki a vevő; egy nagy presztízsű, gazdag klubtól – mint amilyen Némethék esetében a Liverpool volt – az eladó ugyanazért a játékosért akár a többszörösét is kérheti, mint egy európai középcsapattól, s nem is esélytelenül.