Mire lesz elég a történelmi siker? © MTI

Nem titok, hogy a honi jégkorong továbbra is finanszírozási gondokkal küzd, hiába a sapporói siker, azaz felnőtt válogatottunk kijutása a jövő áprilisi A csoportos világbajnokságra. A válogatott ilyen sikere mellett a hazai jégkorong koránt sem tölti be azt a szerepet a magyar sportok közt, amit az eredményei alapján megérdemelne. Valami azonban talán elindult, némileg mégis segíthet ez a siker.

A szponzorok továbbra sem döntik az ajtót a Magyar Jégkorong Szövetségre, a sportág vezetői mégsem csüggednek. „Bár érkeztek új támogatók, a szponzori célkitűzéseinket nem sikerült teljesíteni – mondta el lapunknak őszintén Kovács Zoltán, a szövetség főtitkára. – Úgy terveztük, hogy a Pannon, mint főszponzor mellett további három ezüst-, valamint hat bronzszintű támogatót tudunk szerezni. Egyelőre azonban a második szinten még kettő, a harmadikon pedig három hely kiadó.”

Ennek következtében nem ugrott meg számottevően a szövetség költségvetése, amely idén 250 millió forintot tesz ki. Az állam ennek mindössze tíz százalékát fedezi, a szponzorok összesen 100 millió forintot adnak, a fennmaradó részt pedig leginkább versenyszervezésből biztosítják. Azt a szakember is elismeri, hogy a válogatott sikere önmagában nem elég a sportág sikeréhez. Ahhoz nemcsak erős bajnokságra, de népszerű, tömegeket vonzó egyesületekre is szükség van. Jelenleg mindkettő hiánycikk Magyarországon.

„A legnagyobb gondot az okozza, hogy bár a válogatott mérkőzéseit már sokan nézik, a bajnokságról egyelőre ez nem mondható el – teszi hozzá Kovács. – A hoki mögött sajnos nincs elégséges fogyasztói piac, valószínűleg ezért nem tolonganak a szponzorok. Ez viszont újabb problémát generál, mert így nem jut pénzhez a sportág más forrásból sem. Gondolok itt többek között a közvetítési jogokra.”

RENDEZÉSI ÁLMAINK: SVÁJCBAN DŐL EL MINDEN

Jövő májusban Bernben döntenek a 2014-es A csoportos jégkorong-világbajnokság helyszínéről. A vb-re - zsinórban negyedszer - az MJSZ is beadta pályázatát, de a magyar szövetség mellett az ukránok, a lettek, a csehek és a beloruszok is kandidáltak. A legnagyobb esélye talán a fehéroroszoknak van a rendezés elnyerésére, náluk ugyanis már évek óta rendkívül tudatosan fejlesztik a sportágat, sorra épülnek a nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas jégcsarnokok. Ugyanakkor ha a magyar válogatott sikeresen helyt áll a svájci vb-n mi is eséllyel pályázhatunk, a beloruszok ugyanis bár infrastrukturális szempontból előttünk járnak, politikai megítélésük nem túl jó Európában. A hazai vb-t egyébként a Papp László Sportarénában, és Székesfehérváron, egy teljesen új építésű csarnokban rendeznék.

A jégkorong anyagi helyzete azonban nemcsak a szövetségen mérhető le, hanem a klubok financiális hátterén is. Annak ellenére ugyanis, hogy a jégkorong az egyik legdrágább csapatsport, a hat élvonalbeli jégkorongcsapat közül kettőnek az évi költségvetése az 50 millió forintot sem éri el, három gárda büdzséje pedig 100-150 millió között alakul. Egyedül az Alba Volán gazdálkodik ennek körülbelül kétszereséből. Ezzel szemben más sportágakban a legjobb gárdák esetenként több száz millió forinttal is rendelkezhetnek egy szezonban. Ez hatással van a klubok mindennapjaira és sokszor az alapvető felszerelések biztosítása is nehézségekbe ütközik.

Ez a helyzet és ezek az összegek összehasonlíthatatlanok a külföldi csapatok anyagi hátterével – világít rá Kovács Zoltán az egyik legfontosabb különbségre. „Az osztrák élvonalban – ahol egyébként az elmúlt két idényben az Alba Volán is elindult – a legkisebb egyesületek is 3-4 millió eurós (több, mint egymilliárd forintos) költségvetéssel dolgoznak. A svájci Ambri-Piotta pedig (amely mellékesen egy négyszáz fős település csapata) 1,4 milliárd forintos büdzsével működik.” A színvonal tehát nagyon is pénzkérdés.

Szükség van szakemberekre - az előtérben Pat Cortina © MTI

A hazai szövetség persze keresi a kiutat, ezt jelezte már a közös magyar-román MOL Liga megalakítása is. Az új sorozat elindításával kettős célja volt az MJSZ-nek. Egyrészt a színvonal javítása, a hazai csapatok sportszakmai fejlesztése, másrészt a nagyobb piac megteremtése magának a sportnak. A közös bajnokság egyébként nem magyar találmány. Az észak-amerikai profiliga, az NHL is két ország (az Egyesült Államok és Kanada) csapatait tömöríti, de például az orosz szuperligában is szerepelnek más FÁK- (Független Államok Közössége) államokból érkező csapatok. A Távol-Keletről nem is beszélve, ahol szintén elindult egy közös sorozat japán, kínai és koreai csapatok részvételével.

Tejfalussy Béla, a Jégkert SE utánpótlásedzője szerint a szakemberekkel megerősített Alba Volán története mellett a fiatalabb korosztályok megerősítése kínálhat életképes alternatívát. „Bár az idei siker után a támogatottság valóban nem ugrott meg oly mértékben, mint azt sokan gondoltuk, jövő évre a parlament most szavazott meg 170 millió forintos támogatást a magyar jégkorongnak. Ez óriási dolog – mondja a szakember. – Ennek nagy része az utánpótlást fogja erősíteni, és ezen a téren nem is állunk olyan rosszul.”

„Székesfehérváron és Dunaújvárosban már régebben alakult egy utánpótlásbázis, most pedig komoly munka folyik Újpesten, és megnyílt a pesterzsébeti pálya is. Ez azt jelenti, hogy kezd kiszélesedni a meglévő és fokozatosan fejlődő utánpótlásbázis. Azt azonban ne feledjük el – teszi hozzá Tejfalussy – hogy 2000 körül négy év kiesett az utánpótlásedzésből, ez pedig érezteti a hatását. Most már ott tartunk, hogy jövőre száznál is több csapat nevez a gyerekbajnokságokba, a juniorok között pedig hat-nyolc tehetséges magyar játékos is külföldön játszik. Nekik azonban szükségük van még pár évre, míg beérnek.” A tréner hozzáteszi, hogy természetesen ugyanúgy kell támogatni a felnőtt válogatottat, hiszen ezt a csodálatos eredményt ők érték el, és rengeteget dolgoztak érte.

A hazai szakszövetségek tehát többé-kevésbé elégedettek lehetnek az eredményekkel, legalábbis egyelőre. Bár a jégkorong továbbra sem kap pénzt a mérkőzések közvetítése után – ahogy Magyarországon a labdarúgáson kívül egyetlen más sportág sem –, egyre többet tűzik műsorra a MOL Liga mérkőzéseit, ez pedig segíti a sportág népszerűségének növekedését, azaz a piacteremtést. Kovács Zoltán szerint a kitörési pont a bajnokság további erősítése lehet, továbbá szükség lenne még komoly vidéki csapatokra. Hozzátette: bízik benne, hogy hamarosan Debrecennek és Győrnek is lehet élvonalbeli gárdája.

Persze ezek mellett a szövetség is igyekszik mindent megtenni, hogy további eszközökkel növelje a sportág népszerűségét, így azt a potenciális szponzorok számára is vonzóbbá tegye. Mint a főtitkár jelezte: az ideális az lenne, ha a jégkorong-mérkőzések mellé egy show-műsort tudnának létrehozni, így a nézők a háromszor húszperces meccsnél többet kapnának az eseményen. Akárcsak külföldön. Emellett fokozatosan javul a létesítményi háttér is: már az elmúlt esztendőkben is gombamód szaporodtak az új jégpályák Magyarországon, és most is hetente adnak át jégkorongozásra is alkalmas pályákat. A gazdasági válság ellenére tehát a szakemberek – ha mérsékelten is, de – bizakodóak.

Jandó Zoltán és Vincze Szabolcs