Maradnak a szurkolók? És az AIG? © AP

Több patinás európai csapat anyagi gondjairól is cikkezett már a nemzetközi sajtó, s furcsamód épp az angol csapatokról lehet a legtöbb negatívumot olvasni. Pedig korábban éppen a Premier League gazdasági működése számított etalonnak. A krízis egyébként a magyar csapatokat sem kerüli el, igaz, a hazai futballklubok más jellegű problémákkal küzdhetnek, mint a külföldiek. Viszonylag hamar kiderült, hogy a pénzügyi válság negatívan érinti a labdarúgóklubokat is. Már a kezdet kezdetén sejteni lehetett, hogy csapatoknak hosszabb távon bevételeik csökkenésére kell számítaniuk, a krízis miatt a cégek visszafoghatják kommunikációs költéseiket, ami a szponzori s televíziós jogdíjakból származó bevételek visszaesését eredményezheti.

Ennél is nagyobb gondot jelenthet, hogy a fogyasztás recessziókra jellemző jelentős hanyatlása miatt csökkenhet a helyszíni nézők száma is, ami a meccsnapi bevételek visszaesése mellett a klubok többi bevételforrását is elapaszthatja. Nem segít a csapatokon az sem, hogy a legfrissebb felmérések szerint az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a mérkőzések megtekintésének költsége, ami miatt egyes csapatoknál már a válság előtt csökkenni kezdett a nézők száma. Angliában például a harmadik negyedévben 21 százalékkal ugrott meg a meccsre járás költsége, ami jelentősen meghaladja a 4,4 százalékos átlag inflációt.

A válság bevételcsökkentő hatásainak nagyobb részét ugyanakkor csak hosszabb távon érzik meg az egyes klubok, a szponorációs, s közvetítésekre vonatkozó szerződéseket ugyanis általában legalább egy idényre kötik a csapatok. Persze bizonyos esetekben az is előfordulhat, hogy egy vállalat kihátrál a támogatóikontraktusból még annak lejárata előtt, de ez nem általános. (Ellenpélda is van természetesen: a legfrissebb hírek szerint állítólag ez történt a világ legnagyobb biztosítótársaságával, az AIG-gal, amely 2006-ban az angol futball legnagyobb mezszponzori szerződését kötötte a Manchester Uniteddel, az elmúlt hónapokban azonban a tönk szélére került.)

Az éves szerződések miatt így rövidtávon nem is elsősorban a bevételek csökkenésétől tartanak a szakértők, hanem a túlzott eladósodottságtól, illetve a hitelek refinanszírozásának nehézségeitől, ami egyébként szintén az angol klubokat érinti leginkább. Az elmúlt években a bevételek rohamos növekedésén felbuzdulva ugyanis sok európai – és főleg szigetországi – klub vérszemet kapott, s hatalmas beruházásokba, fejlesztésekbe kezdett. A legáltalánosabb az új stadion építése volt, amely esetenként több száz millió eurót emésztett fel, s amelyektől a kibővült kapacitások révén a bevételek további rohamos emelkedését várták, de több csapat hatalmas összegeket költött el játékosvásárlásra is.

Jelenleg az angol elsőosztályú csapatoknak összesen mintegy 3 milliárd fontos (943 milliárd forintos) hitelállománya van, s ennek közel harmadát halmozta fel a négy legsikeresebb klub, az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool és a Manchester United. Az angol sportági szövetség (FA) elnöke, David Triesman már októberben felhívta a figyelmet, hogy a refnanszírozás ezeknek a patinás kluboknak is nehézséget okozhat, hiszen jelenleg csak jóval drágábban tudnak hitelhez jutni, ezt követően pedig a külföldi sajtó is arról írt, hogy a négy nagy közül több is komoly bajba kerülhet.

A legtöbbször a Liverpool lehetséges csődjéről cikkeztek, s a patinás együttest tavaly megvásárló George Gillett és Tom Hicks amerikai befektetőpáros hiába nyilatkozta többször is, hogy nincs semmi gond, a Liverpoolról elterjedt, hogy januárig mintegy 350 millió fontos tartozást kellene rendeznie, ám a szigetországi bankok nem tudnak újabb hitelt nyújtani a klubnak, azaz a tulajdonosoknak valahonnan máshonnan kellene előteremteniük a hatalmas összeget. Nincs minden rendben ugyanakkor a Chelsea-nél sem, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a londoni gárdánál költségcsökkentő programot indítottak, s ennek keretében megszüntették például a labdarúgók azon kiváltságát, hogy edzés után ingyen étkezhetnek a stadion éttermében. Az általános fizetési problémákat tükrözi az is, hogy Boris Johnson, a brit főváros polgármestere október végén levelet küldött a helyi labdarúgó-szövetségnek, amelyben megkérte a szervezet vezetőit: szólítsák fel a klubokat, hogy időben fizessenek alkalmazottaiknak.

Persze a válságot nem csak az angol klubok érzik majd meg, de egyelőre a jelentős eladósodottság és az üzleti működés miatt őket érinti legérzékenyebben. A francia csapatoknak például jóval kisebb a hitelállományuk, így egyelőre nem kell  komolyabb pénzügyi problémáktól tartaniuk, igaz, náluk már most érződik a nézettség visszaesése: ősszel négy százalékkal csökkent a helyszínre is kilátogató rajongók száma. A spanyol csapatok más okból úszhatják meg könnyebben a krízist: bár náluk nem ritka a magasabb eladósodottság, Hispániában sok klub még mindig nem üzleti alapon működik, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a két legnagyobb csapat, a Barcelona és a Real Madrid mögött sincsen gazdasági társaság. Éppen ezért a spanyol csapatok esetében nem olyan kemény a költségvetési korlát, mint például Angliában.

Bajban lehetnek ugyanakkor az olaszok, de ők sem elsősorban azért, amiért az angolok. Itáliában az okozhat problémát, hogy a helyi csapatoknak már a válság előtt is komoly gondjaik voltak a helyszíni nézettség folyamatos csökkenésével, s bevételeik lemorzsolódásával, stagnálásával. A krízis miatt ez a folyamat várhatóan folytatódik, felgyorsulásával azonban a hosszabb távú szerződések miatt az olasz ligának is csak a későbbiekben kell számolnia.

Némileg hamarabb érheti el a válság ugyanakkor a magyar csapatokat. A hazai labdarúgóklubok üzleti forrásaik közül elsősorban a szponzori és reklámbevételeket féltik, márpedig itthon gyakran előfordul, hogy ezeket nem több éves szerződések szabályozzák, így megeshet, hogy már a tavaszi szezonban kevesebb pénzből kell gazdálkodnia néhány hazai csapatnak. Szilágyi Sándor, a debreceni labdarúgó csapatot működtető gazdasági társaság ügyvezetője honlapunknak jelezte: már most akadt olyan cég, amely korábban bérelt reklámtáblát a csapat stadionjában, ám visszamondta a hirdetést. Hozzátette: az évi 400-550 millió forintból gazdálkodó csapatnak komoly bevételei származnak az ilyen ügyletekből, így bízik benne, hogy találnak hirdetőt a távozó partnerek helyére.

Nem csak a reklámbevételek kiesése okozhat azonban gondot Magyarországon. Bár itthon a nézőszám csökkenésétől nem félnek – mivel amúgy sem túl magas a bázis, a jegyek pedig jóval olcsóbbak, mint külföldön –, a tulajdonosi hozzájárulás visszaesésétől van kinek tartania. A hazai csapatok nagy részében – főleg vidéken – ugyanis gyakran jelentős tulajdonhányaddal rendelkezik a helyi önkormányzat, amely rendszerint ennek megfelelően eddig minden évben támogatta a helyi futballcsapatot. A jövőben azonban forráshiány miatt megvonhatják ennek egy részét a kluboktól. A PMFC költségvetésének például 80 százalékát adja Pécs városa, s a csapat tart is tőle, hogy jövőre a kisebb önkormányzati hozzájárulás miatt kevesebb pénzből kell gazdálkodnia – mondta honlapunknak Czett Szabolcs klubmenedzser.

Persze nem minden csapatnak van félnivalója; azok a klubok, amelyek mögött tőkeerős befektető áll, könnyedén átvészelhetik a válságot. A Ferencváros csapata például 3-4 millió fontos (egymilliárd forintot meghaladó) költségvetésével annak ellenére a legnagyobb büdzséjű gárda hazánkban, hogy már három éve a másodosztályban szerepel – jelezte Ganzer Gábor, az FTC Labdarúgó Zrt. marketingmenedzsere. A társaság bevételeinek nagy részét az új tulajdonos, Kevin McCabe bocsátja a Fradi rendelkezésére, így jelentős csökkenésre biztosan nem kell számítani, a cég vezetése azonban az egyéb bevételi források esetében sem vár visszaesést. Ganzer Gábor elmondta: amennyiben az FTC az idén feljut az élvonalba, nemhogy a bevételek apadásától nem kell tartania, de még jelentős növekedést is elkönyvelhet, a csapat ugyanis értékesebb lesz a szponzorok számára, ami megdobhatja reklámbevételeit. A Fradi egyébként a közelmúltban közleményben tudatta mindenkivel: a válság miatt nem halasztják el a tervezett beruházásokat sem, s időben megépül a gárda új stadionja is.

  Jandó Zoltán