Az utolsó pillanatig harcoltak a horvátok a továbbjutásért, végül 1-0-ra kikaptak a spanyoloktól, így kiestek az Eb-ről a C csoport zárókörében.
Komolyan ennyi volt?
Most persze lehetne azt mondani, hogy szép volt fiúk, meg így is sok örömet szereztetek, üde színfolt, látványos játék, jó lesz emlékezni, satöbbi – de mi nem írek vagyunk, hogy annak is örüljünk, ha nulla ponttal ég a csapatunk három meccs után, végül is majdnem mindegy, hogy a folyamatos ivászatot megszakítjuk-e egy-egy meccs nézéssel vagy sem?
Nem, ez itt Kelet-Európa, a foci sorskérdés, véresen komoly, és mi igenis NEM VAGYUNK HAJLANDÓAK JÓL ÉREZNI MAGUNKAT, ha kiesünk, pedig tovább kellett volna jutnunk minden emberi számítás szerint! Most komolyan az olaszok??? Ez az örök alibiző banda??? Még az íreket is nyögvenyelősen nyomták le. Nyilvánvaló, hogy nekünk lenne ott a helyünk a 8 között. Különben is már annyit nyertek, igazán éghetnének egy kicsit. (Na jó: újra – mert azért szoktak néha ők is égni.)
Csak az volt a baj, hogy valóban csúnyán estünk ki. Nyilván senki nem várta, hogy ugyanúgy szétfocizzuk a spanyolokat, mint az íreket. Vagy az olaszokat. Mert igenis szétfociztuk őket. Nem lehet elégszer leírni: a 60. percre elfáradtak! Most meg sajnos mi. Nem is értem. Ha Pirlót, Cassanót, Di Matteót, Chiellinit szét lehetett passzolni, miért nem sikerült ugyanez Xavival, Iniestával, Piquével? Sőt, ehhez képest ők passzoltak szét minket. Még ha alapvetően nem is voltak veszélyesek a kapunál. (Valljuk be: egyik csapat sem volt veszélyes a másikra – ezért is lett egy halál szar meccs, már bocs.) 639 spanyol passz 231 horváttal szemben? És ezt így hogy kedves Corluka, Mondric, Pranjuc, Mandzukic? Ti eddig a csapat motorjai voltatok, most vajon mi történt? Így nem csoda, hogy elfáradtatok, mutatja ezt az is, hogy többet futottatok a spanyoloknál: ők a labdát járatták, ti meg loholtatok utána…
És innentől kezdve sajnos felmerül a taktika kérdése is… Ami eddig tökéletesen működött, most éppen az látszott beccsődölni: bele a technikás támadókkal a védelem közepébe. Hiszen ahogy Abatét, vagy Chiellinit zavarba lehetett hozni úgy Piquét is meg lehetett volna keverni párszor. De Mandzukic annyira egyedül maradt… És valószínűleg Bilic mester is hibázott azért. Pedig az olaszok ellen is éppen az volt az erősségünk, hogy tudtunk váltani. Most meg nem – vagy túl későn. Miért csak a 66. percben jött be Perisic és Jelavic? Miért nem a szünetben? Miért csak a 81.-ben Eduardo? Hiszen szinte biztos volt, hogy az íreket úgyis bedarálják az olaszok, nem lehetett 0-0-ra játszani! Aztán jött az a szörnyű gól – helyezkedési hiba volt, ne tagadjuk. És ennyi elég volt ahhoz, hogy csomagoljunk. Pedig ott lenne a helyünk a 8-ban. Mint ahogy az oroszoknak is.
Most mindenki vezessen le, aki klubot vált – vannak jó páran, Bilic is búcsúzik a csapattól – aztán őszre rá lehet készülni a vb-selejtezőkre. Hiszen kötelező ott lenni Brazíliában! A csoport nyerhető: a belgákat, skótokat, macedónokat, walesieket (érdekes brit, volt jugoszláv mix) kötelező verni, a szerbekkel lehet meccselni az első helyért.
Szóval hajrá, csak azért is!
Kézilabda-Eb: a revánson túl is sok múlhat a magyar-svéd meccs végeredményén
Fontos meccset játszik este hattól a magyar női kézilabda-válogatott az Európa-bajnokságon: ha sikerül legyőznie a svéd csapatot, jó esélye van a legjobb négy közé jutni.
