A régen kihalt állatok hajdani színéről igen keveset tudni, a könyvek és filmek tarka dinoszauruszait inkább a művészi képzelet teremtette, tudományos alapjuk nem sok volt.

A sötét színért felelős eumelanin nevű pigmentet egy nemzetközi kutatócsoport három igen különböző tengeri ősállat maradványaiban mutatta ki. A sötét árnyalat a tengerben az elrejtőzést szolgálta és azt is elősegítette, hogy a fajok hidegebb vizekben is elszaporodhassanak - olvasható a Nature tudományos folyóirat legújabb számában megjelent tanulmányban, amelyet Johan Lindgren, a Lundi Egyetem tudósa vezette kutatócsoport készített.

A tudósok egy több mint 190 millió éves ichtioszaurusz - más néven halgyík -, egy 86 millió éves moszaszaurusz és egy 55 millió éves tengeri ősteknős (Eosphragis breineri) megkövesedett maradványait vizsgálták meg.

A sötét bőrszínt adó eumelanint tömegspektrométerrel és elektronmikroszkóppal mutatták ki a fosszíliákban. A világos színt okozó feomelaninra utaló nyomokból viszont keveset találtak. Az ichtioszauruszok legalább néhány faja teljesen sötét bőrű volt - vélik a kutatók.

Evolúciós előnyökre utal az, hogy mind a halgyíknak, mind a varánusszal is rokon moszaszurusznak és az ősi teknősnek is hasonlóan sötét színe alakult ki - következtetett a tudóscsoport. A sötét árnyalat segített az állatoknak a vízben elrejtőzni, ráadásul javította testük hőszabályozását is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ősgyíkok a Föld hidegebb térségeiben is elterjedhettek.