Az eset 13 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Az északkelet-kínai Liaoning tartomány Senjang városában, egy jómódban élő, Seng nevű asszony azt vette észre, hogy negyedik osztályos kislánya, a 11 éves Cseng-cseng egyre szeszélyesebben és arrogánsabban viselkedik. A gyermeke személyiségfejlődéséért aggódó édesanya drasztikus nevelési eszközhöz folyamadott. Seng egy beszélgetés alkalmával azt mondta Cseng-csengnek: ő valójában csak örökbefogadott gyermek, igazi anyja hosszú ideje halott. Seng azt is hozzátette, nevelőanyjaként oktatásának fedezését az egyetem végéig vállalta, azt követően ugyanakkor nem tud tovább segíteni.

A kezdeti kételkedést követően Cseng-cseng elhitte az állításokat, s azok tudatában a korábbinál jóval keményebben kezdett tanulni. Anyja szerint alázatos, érzékeny és szófogadó lett. A lány – hogy önállóságot tanuljon – bentlakásos középiskolát választott magának, ezt követően több ösztöndíjat is elnyerve került be az egyetemre. Ott is jól tanult, diplomájának kézhezvétele után egy sanghaji vállalatnál helyezkedett el, az átlagos fizetés másfélszereséért. Anyja ezek után közölte vele a születését illető igazságot.

A helyi lapnak nyilatkozva Seng úgy fogalmazott: semmit nem bán meg, nagyon büszke lányára, aki a "füllentés" nélkül nem lett volna olyan erős és önálló. 

Az internetet és újságokat bejárt eset nemcsak a közvéleményt, de a kínai sajtóban idézett szakértőket is megosztotta. Míg sokan újabb hatékony és bizonyítottan bevált nevelési eszközként említik Seng módszerét, mások arra figyelmeztetnek: lehet, hogy Cseng-cseng sikeres karriert futott be, érzelmileg és pszichológiailag ugyanakkor egészen biztosan sérülést okozott neki anyja hazugsága.