A földgömböt két strucctojásból illesztette össze készítője, mindkettőnek az alját használta, továbbá Kolumbusz Kristóf és Amerigo Vespucci felfedezők földrajzi ismereteit. Összesen 71 földrajzi név szerepel a gömbön, ezekből mindössze hét a nyugati féltekén.

Észak-Amerikát még pusztán csak szigetekre szabdaltan jelölte a mester, aki a óceánokat szörnyekkel és egy hajótörött matrózzal is díszítette. Feltehetően Firenzében készült a glóbusz - közölte S. Missine belga kutató.

Elmondása szerint a földgömböt jelenlegi tulajdonosa 2012-ben vásárolta Londonban egy térképvásáron, ám akkor csak az volt biztos, hogy a glóbusz igen régi. A tulajdonos megengedte Missine-nek, hogy megvizsgálhassa karbon-kormeghatározással, számítógépes tomográfiával, a festék anyagának vegyi elemzésével a földgömböt, és földrajztörténeti, kartográfiai, illetve történelmi elemzések révén kiderítse eredetét és korát. 

Missine arra jutott, hogy 1504 körül készült a glóbusz és nem kizárt, hogy segédmintául szolgált az eddig legrégebbinek hitt, már a "két" Amerikát is ábrázoló földgömb, a Lenox rézglóbusz megalkotásához. Utóbbi 1510-ben készült és a New York-i Közkönyvtárban őrzik.

A legrégebbi ismert földgömböt 1492-ben készítette Martin Behaim nürnbergi kartográfus. Ez 50 centiméter átmérőjű volt és Ázsia keleti partját azon a helyen mutatja, ahol Amerika nyugati partja helyezkedik el a valóságban.