Régóta vitáznak a tudósok arról, hogy vajon a késő krétakorban élt félelmetes T. rex vadászott-e, vagy inkább hatalmas, ám annál lustább dögevő volt, amely a nála gyorsabb ősgyíkok zsákmányait falta fel, vagy esetleg növényevő. Mindegyik feltételezésről születtek már tanulmányok.

A Kansasi Egyetem David Burnham vezette kutatócsoportja döntő bizonyítékot talált egy észak-dakotai, a felső kréta földtörténeti időszakából, azaz 65-100 millió évvel ezelőtti időkből származó dinoszaurusz-feltárás helyén arra, hogy T.rex félelmetes ragadozó volt. Egy növényevő hadroszaurusz farokcsigolyájának csontjai között bukkantak rá egy éles, kitört fogra. Fűrészes felszínéről egyértelműen azonosítható volt: egy fiatal T. rex szájüregéből származott.

A két ősállat több mint 65 millió évvel ezelőtti ütközetének kimeneteléről az a tény tanúskodik, hogy a fog körüli két csigolya szilárdan összenőtt. Eszerint a hadroszaurusz legalább pár hónappal túlélte a támadást, a seb begyógyult. Az is nyilvánvaló, hogy élő állat volt, amikor a farkába haraptak.

A csigolyacsontok közötti fog a kutatók szerint arra utal, hogy a fiatal T. rex menekülő prédáját üldözte, és pontosan úgy igyekezett a földre gyűrni, ahogy a mai nagy ragadozók is teszik. Eközben sebekkel gyengítette, majd el akarta pusztítani.

Az új lelet egyértelműen megmutatta, hogy a T. rex aktív vadász volt - írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányban.