A Gastornis-fajok nagytestű, röpképtelen madarak voltak. Magasságuk meghaladta a 2 métert, súlyuk 100 kilogramm körül volt, nagy fejjel és nagy csőrrel rendelkeztek. E jellegzetességek alapján a gigantikus madarat mindeddig ragadozónak, vagy dögevőnek tartották. Ráadásul az első, az Egyesült Államokban előkerült Diatryma-fosszília mellett apró lovak és más kistestű emlősök maradványait fedezték fel, ebből a kutatók arra következtettek, hogy az óriásmadár zsákmányállatairól van szó. A szakemberek mellett a média is vérszomjas bestiának mutatta be a Diatrymát - olvasható a BBC News hírei között.

"Egy félelmetes ragadozó mindig nagyobb figyelemre számíthat, mint egy szelíd növényevő" - magyarázta George Mustoe, a bellinghami Nyugat-Washingtoni Egyetem geológusa, a tanulmány társszerzője. Hozzátette: a szakemberek sokáig úgy vélekedtek, hogy a Diatryma volt a dinoszauruszok helyét elfoglaló csúcsragadozó. 

A Nyugat-washingtoni Egyetem kutatói 55,8-48,6 millió éves lábnyomokat vizsgálták a Washington állam északi részén lévő Chuknaut-hegységben, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Diatrymától származnak. Ezek az egyetlen ismert lábnyomok, amelyet a gigantikus madár hagyott hátra. "A nyomok egyértelműen tanúsítják, hogy a Diatryma nem rendelkezett hosszú és éles karmokkal, amelyek minden ragadozó madár elsődleges 'tartozékai'" - hangsúlyozta David Tucker, az egyetem paleontológusa, a tanulmány társszerzője.  

A madár ráadásul rövid lábakkal rendelkezett, vagyis aligha futhatott elég gyorsan, hogy zsákmányt ejtsen. A korábbi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a csőre végéről hiányzott minden ragadozó madárén lévő "kampó", amellyel "megcsáklyázhatja" a zsákmányt. "Minden valószínűséggel egy szelíd óriásról van szó, amely nagy csőre segítéségével leveleket, gyümölcsöket, magvakat csemegézett a szubtrópusi erdőségekben" - vélekedett George Mustoe.