A magyar társadalmat sok téma képes megosztani, évtizedek óta egyik kedvencünk a pedagógusok helyzete.
A magyar társadalmat sok téma képes megosztani, évtizedek óta egyik kedvencünk a pedagógusok helyzete. Egyrészről egyre többen hajlandóak elismerni, hogy az óvónő, tanító, tanár szerepe a szülő után a legfontosabb a gyerek életében, a szakma elismertsége azonban továbbra is alacsony mind anyagilag, mind erkölcsileg. Kivéve ünnepek táján. A karácsonyi műsor és a tanévzáró után a legtöbb szülő kötelességének érzi, hogy ajándékkal járuljon az adott tanerő színe elé.
Május közepén megkezdődik a pénzbeszedés, az ajándékvásárlás és, ha akad lázadó szülő a csoportban, osztályban, akkor a veszekedés is. A közös ajándék elvileg határozottan praktikus elképzelés, már ha az összes ajándékozó egyetért. Az összhang azonban egyre gyakrabban hiányzik, komoly különbségek mutatkoznak a pedagógusok teljesítményének megítélésével kapcsolatban és az ajándékra szánt összeg kapcsán is eltérőek a vélemények. A megegyezés ritka.
A hála és a szeretet kimutatása fontos dolog és lényeges eleme a gyerek nevelésének, ezt senki nem vonja kétségbe. Számos oktatási intézményben azonban már inkább beszélhetünk feudális hűbérúri juttatásokról. Persze még mindig akadnak olyan szülői munkaközösségek, amelyek valós érzelmeiket saját készítésű, kreatív meglepetésekkel mutatják ki a pedagógus felé, az interneten számos remek példát olvastunk.
SK ajándék ötletek pedagógusok számára - közös fotóalbum a gyerekek által készített rajzokkal Az ötletekért köszönet a csevejes lányoknak |
A hagyományosnak számító csokoládé és virág, illetve az otthon készült (más olvasatban: gagyi) ajándékok azonban már sokak szerint nem elég jók. Sőt, még a szintén sok helyen használt, pedagógus esetében remélhetőleg relevánsnak mondható könyvutalvány is „lejárt”. Az igazán rendes szülők ugyanis órával, ékszerrel, wellness hétvégével és gigászi ajándékcsomagokkal mutatják ki a tanerők áldozatos munkája iránt érzett hálájukat. Vagy valami egészen mást.
Egyszer egy olvasói levélben Vekerdi Tamás segítségét kérték egy iskolai helyzettel kapcsolatban. És a legismertebb magyar pszichológus csak azt tudta tanácsolni, vigyék el a gyereket, mert a tanár-diák konfliktusban csak az egyik fél nyerhet. Ha pedig a tanárnak mindig igaza van, érdemes felhívni a figyelmét, hogy mi tulajdonképpen milyen nagyon is szeretjük őt. Akkor is, ha nem. Ennek a jelenségnek sok-sok évtizedes hagyománya van mifelénk, csak úgy látszik, most már nem libában, kacsában kell biztosítani az óvoda, iskola jóindulatát, hanem aranygyűrűvel és wellness hétvégével.
Egy-egy elszántabb csoport, osztály akár 100-150 ezer forintot is elkölthet a megfelelő alkalomra, ami gyerekenként 2500-5000 forint közötti terhet jelenthet az anyák-apák számára. Több gyerek esetén a teher is többszörös, mindez pedig közvetlenül az amúgy is költséges, táborozós időszak előtt. Az igazán gondos szülői munkaközösségek nem csak a tanerőket, de a dadusokat, vezetőket, óvoda-, iskolatitkárokat, karbantartókat is kényeztetik – biztos, ami biztos alapon. Bár a pénz befizetése sok szülőnek komoly gondot jelenthet, a pedagógusok ajándékának igazoltságát megkérdőjelezni nagy szégyen és mindig jelentős indulatokat gerjeszt.
Az ajándékozás kényszere kísértetiesen hasonlít a hálapénz intézményére, az összeg léte és nagysága nem feltétlenül van arányban a megajándékozott valós teljesítményével. Sőt, előfordulhat, hogy minél félelmetesebb, rosszabb hírű egy pedagógus, annál több és nagyobb ajándékot kap, hátha majd attól megenyhül. És fordítva is igaz. Megtörténik, hogy az év közben nagyon is kritikus, a pedagógust csak személyzetnek tekintő szülők érzik leginkább kötelességüknek a nagy ajándékokat.
Pedig az óvónők, tanítók, tanárok munkája tényleg fontos és sokuknak csodás emlékeket, tudást, szeretetet köszönhetünk. De a kiszolgáltatottság és a muszáj valahogy bepiszkolja, megkeseríti az élményt. Olyan nagy kár.
