A húsvét jellemző étkezése azonban a vacsora helyett a reggeli, avagy villásreggeli, ami manapság brunch néven igen...
A húsvét jellemző étkezése azonban a vacsora helyett a reggeli, avagy villásreggeli, ami manapság brunch néven igen divatos hétvégi elfoglaltsággá vált, sokan mégis csak az ünnep alkalmával hódolnak neki. (Brunch, azaz a reggeliből ebédbe áthajló étkezés, breakfast és lunch angol szavakból van összeolvasztva.)Természetesen, ahogy minden évezredekre visszanyúló ünnepnek, a húsvétnak és a húsvéti étkezésnek is megvannak a szokásai, hagyományos elemei, mint a főtt tojás, a sonka vagy a kalács.
Az ünnepi reggeli örök darabja, a tojás csokoládéformában hódít leginkább, de megfestve pirostojásként a locsolók is megkapják. A tojás a húsvét egyértelmű főszereplője. Ennek oka, hogy évezredek óta az újjászületés szimbóluma, így adott, hogy a feltámadást, a tavasz eljövetelét is tojással ünnepeljük. A húsvéti tojásról és annak történetéről itt olvashatnak részletesen. Reggelire ne bonyolítsuk az életünket, készítsünk egyszerű főtt tojást, de ha mégis kicsit különlegesebb megoldásra vágyunk vagy éppenséggel a megmaradt darabokat szeretnénk az ünnep elteltével felhasználni, a tojáskrémek illetve töltött tojások kiváló ötletnek bizonyultak eddig is. A mi kedvencünk a helyes húsvéti csirkének álcázott töltött tojás.
A sonka a történet szerint a nagyböjtnek köszönhetően került a húsvéti asztalra, mert a téli disznóvágáson levágott állat húsát a böjt ideje alatt nem fogyaszthatták el. A hosszú böjt végén azonban boldogan ünnepeltek a hosszan füstölt ízletes hússal, ami ily módon a húsvéti lakoma alapvető darabja lett. Mint minden étel esetében a legbiztosabb, ha a sonkát magunk főzzük, de akik ódzkodnak a nagydarab hús elkészítésétől piacon vagy hentesnél akár készen is megvehetik, illetve szimbolikusan helyettesíthetik pár szelet aromás, érlelt, szárított sonkával, melyek közt olyan igazi kulináris csodákkal találkozhatunk, mint a híres Pármai vagy San Daniele sonka. A füstölt főtt sonkát az ünnep reggelén szokás szerint frissen sült kaláccsal és tormával fogyasztják, de a vállalkozó kedvűek egyesíthetik a húsvéti reggeli elemeit akár egy finom fogásban, süteményben is.
A finom, sárga, foszlós kalácsnál nem is találhatnánk tökéletesebb kísérőt a főtt sonkához. A kalács hagyományosan áldozati étel, mely az életet, jólétet és a bőséget jelképezi, mi itthon leginkább kenyér helyett fogyasztjuk, nem rettenve meg attól, hogy a kalács klasszikusan édeskés ízét sós sonkával, újhagymával, sőt csípős tormával párosítsuk. Tőlünk nyugatra még az olaszoknál terjedt el igazán a húsvéti kalácssütés, de ők a mi kelt tésztánktól eltérően panettone tésztát készítenek. A galambformára sütött olasz kalács, más néven Colomba Pasquale már egyértelműen a desszert szekcióba tartozik, hiszen tésztáját szárított gyümölcsökkel és mandulával gazdagítják. Természetesen húsvét idején a kisebb boltok, a nagy áruházak, pékségek és cukrászdák polcai is roskadoznak a különféle édes és sós kalácsok alatt, de aki teheti, próbálja meg otthon elkészíteni. Még a fonással sem kell feltétlenül bajlódnunk, ha például ezt az újszerű receptet választjuk. A húsvéti kalácsról részletesebben itt olvashatnak!
Ha az elhúzódó hatalmas reggeli után még érzünk magunkban erőt egy kiadós ünnepi ebédhez illetve vacsorához, természetesen a bárány a megfelelő választás, mely az ünnepi főétkezés elmaradhatatlan eleme pláne Olaszországban és Görögországban, ahol a mi húsvéti sonkánk helyett is bárány kerül az asztalra. A bárány Jézust, mint áldozati bárányt szimbolizálja. Igen sokféle elkészítési módja ismert párolva, sütve, töltve és rántva is fogyasztják. A bárány helyett jó alternatíva lehet a termékenységet jelképező nyúl, de ezt ne híreszteljük gyerekek körében, mert az ünnep könnyen botrányba fulladhat.
