Három felhasználót tiltott le a Facebook az utóbbi hónapokban, mert Courbet híres, női szeméremtestet ábrázoló képét tették ki adatlapjukra. A tiltás ellenzői akcióba lendültek: arra kérik a felhasználókat, hogy tegyék ki a festmény cenzúrázott változatát.
A világ eredete című festményt Gustave Courbet 1886-ban festette egy barátja ír szeretőjéről, Joról. A képen Jo alteste látható, buja szeméremszőrzettel. A modern realista festészet megteremtőjének híres alkotása jelenleg a párizsi Orsay múzeumban látható, de reprodukcióhoz hozzá lehet jutni poszterüzletekben vagy letölthető az internetről.
Nem ő az egyetlen, akit kivetett a legnagyobb szociális háló A világ eredete miatt. Egy holland festőt is februárban ebrudaltak ki a Facebookról, amikor virtuális falára Courbet festményét biggyesztette. Egy másik francia, Luc Wouters egy cikkben adott hangott felháborodásának a gyakorlat ellen: “A Facebook internetes sariatörvényeket érvényesít azzal, hogy letiltja a meztelen női test természetes szépségét megjelenítő képeket”. Wouters ugyancsak megtette: feltöltötte a női altestet ábrázoló alkotást, és letiltották. A gawker.com a viktoriánus erkölcsű és prűd Facebookot kritizálva arra buzdítja a felhasználókat, hogy rakják fel Courbet festményének photoshoppal machinált változatát adatlapukra, amivel a szociális háló cenzúrájára hívják fel a figyelmet. Íme:
A több mint 70 ezres facebookos rajongótáborral rendelkező gawker.com már többször foglalkozott a közösségi háló erkölcs-csőszeivel, egy februári cikkben arról adtak hírt, hogy a New York-i művészeti akadémia profilját is szüneteltették, amikor az egyik diák meztelen női felsőtestről készített grafikáját prezentálták a szociális hálón. Az akadémia nem hagyta annyiban: "nem gondoljuk, hogy a Facebook lenne a végző zsűrije, és online kurátora azoknak az alkotásoknak, amelyeket szeretnénk megosztani a világgal". A Facebook a New York Times-on keresztül bocsánatot kért, és visszaállította az adatlapot: "íratlan szabályunk, hogy engedélyezzük a meztelen testekről készített grafikákat és szobrokat az oldalon. Ebben az esetben csak gratulálni tudunk a művésznek, hogy olyan élethű portrét készített, mely megtévesztette a szerkesztőinket" - szabadkozott a sajtófőnök.
A művészi aspektust az élethűség alapján osztályozva tehát a meztelenséget ábrázoló, kevésbé jól sikerült grafikák és plasztikák igen, a festmények, fotók és videók azonban nem férnek össze a Facebook biztonsági szabályzatával.
