Shake life-style.hu 2011. március. 22. 15:00

Ki döntsön a magzat sorsáról?

A kutatás aktualitását a készülő új alkotmány adja, amelyben a tervezetek szerint szerepelni fog, hogy a magzat életét...

A kutatás aktualitását a készülő új alkotmány adja, amelyben a tervezetek szerint szerepelni fog, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
A megkérdezettek 50 százaléka szerint a magzatnak a fogantatás pillanatától kezdve joga van élethez. Minden ötödik magyar gondolja, hogy csupán a terhesség 12. hetétől, illetve szintén ugyanennyien vannak, akik szerint csak a születéstől illeti meg a magzatot az élethez való jog. Ez utóbbi nézőpontot jellemzően az abortuszon már átesettek, a vallást nem gyakorlók, egyedülállóak, a felsőfokú végzettségű és 151 ezer forint feletti jövedelemmel bírók vallják.

A megengedőbb nézetet, miszerint mindenkinek saját döntése, hogy megtartja-e magzatát, illetve akár gazdasági akár családi körülmények megléte esetén indokolt lehet az abortusz, a megkérdezettek csaknem háromnegyede osztja. A mérsékeltek és konzervatívak együttes aránya 28 százalék. Akiknek volt már abortuszuk még ennél is megengedőbbek. Ezt erősíti az is, hogy a többség szerint az abortusz főként egyéni kérdés, csupán 16-15 százaléka gondolja úgy, hogy a terhességmegszakítás erkölcsi, illetve orvosi döntés elsősorban.

Nincs mindenki képben

Azt, hogy a terhesség hányadik hetéig végezhető abortusz Magyarországon különösebb indok nélkül, csupán a megkérdezettek alig több mint fele tudta, és – nem meglepő módon – ők jellemzően nők, illetve sokan közülük már abortuszon is átestek. A jelenleg hatályos szabályozásról – miszerint az anya a magzat 12. hetéig válsághelyzetre hivatkozva gyakorlatilag szabadon dönthet a terhesség megszakításáról – nem alkotott véleményt a megkérdezettek 18 százaléka. A többség úgy gondolja, hogy az előbbi szabályozás megfelelő mértékű, de 5 százalék azok aránya, akik még ezt a – nemzetközi összehasonlításban liberálisnak számító – törvényt is túl szigorúnak tartják. Túl enyhének a megkérdezettek 17 százaléka gondolja. Ez utóbbi csoportba főként a vallásgyakorlók, sokgyermekes családok, budapestiek és jellemzően azok tartoznak, akik szerint kizárólag orvosi indok magyarázhatja az abortuszt.

Bár az elmúlt évtizedben csökkent az abortuszok száma, az uniós átlaghoz képest még mindig nagy az ezer élveszületésre jutó abortuszok száma, a legutóbbi statisztikai adatok szerint (2009) ez a szám közel 450. Arra is kitér a felmérés, hogy erre a magas számra milyen magyarázattal szolgál a lakosság.

Drága a fogamzásgátló

Legfőbb indokként a többség a tudatlanságot, illetve tájékozatlanságot emelte ki, az említések negyede kapcsolódott ehhez a témakörhöz. Szintén ekkora az egzisztenciális problémákat hangsúlyozó válaszok aránya is. Minden ötödik említett tényező a felelőtlenségre vonatkozó utalás volt. A biztonságos fogamzásgátlók magas árát főként a nők, az 55 év alattiak és az abortuszon túlesettek emelték ki. Az erkölcsi beállítódásra a vallásos válaszadók „panaszkodtak”, míg az anyagi problémákat az 55 év felettiek, az abortuszon átesettek hangsúlyozták.

Arra kérdésre, hogy kinek a feladata a szexuális felvilágosítás, legtöbbször a családot és az államot, mint az iskolai oktatást működtető tényezőt emelték ki. Emellett a médiakampányok és nőgyógyászok felelősségét említették leggyakrabban. Az állam szerepét kevésbé, a nőgyógyászokét viszont erősebben hangsúlyozták a 35 év alattiak és az abortuszon átesettek. A terhességmegszakítások magas aránya kapcsán arra is választ ad a kutatás, hogy mit gondolnak a megkérdezettek az állam felelősségéről. 86 százalékuk szerint az államnak igenis van felelőssége a jelenlegi helyzetben. A három legtöbbet emlegetett kritika a szexuális nevelés, a támogatási rendszer elégtelensége, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás hiánya volt.

Az is kiderül, hogy a legtöbben egészségügyi probléma miatt vállalkoznának abortuszra, de gyakori említés volt még a bűncselekmény miatt bekövetkezett terhesség és a nem megfelelő életkor is. Az anyagi problémák jelenléte itt is tetten érhető, a válaszadók 39 százaléka döntene a terhesség megszakítása mellett rossz anyag körülmények esetén. Ennél magasabb ez a szám a férfiak, a 35 év alattiak és az abortuszon átesettek, valamint a vallást nem gyakorlók között. A nők 12 százaléka semmilyen indok miatt nem vetetné el magzatát. A válaszadók közül egyébként minden harmadik nőnek volt már abortusza. Ennél gyakrabban jellemzően az 55 év felettieknél, és az alacsonyan iskolázottaknál fordul elő nem kívánt terhesség megszakítása. 

hvg360 Arató László (EUrologus) 2024. december. 02. 09:36

Sok jóra nem számíthat a magyar kormány az új Európai Bizottságtól

A régi lendülettel veszi elő a magyar ügyeket a decemberben hivatalba lépő testület A pénzbefagyasztásokkal kapcsolatos eljárások szigorodnak és bővülnek, nem lesz változás az EU migrációs, vagy zöldpolitikájában, és továbbra is napirenden marad a szerződésmódosítások ügye, amely többek között a vétójog eltörlését tartalmazza. Közben a kormány politikai súlya látványosan csökken.