A bíróságnak a szólás szabadsága és a magánélethez való jog közötti konfliktus ügyében meghozott döntése értelmében az amerikai alkotmány első kiegészítése garantálja annak lehetőségét, hogy magántemetéseken tiltakozó táblás megmozdulásokat tartsanak. Ezzel elbukott az a jogorvoslati kérelem, amellyel Albert Snyder, egy 2006-ban Irakban elesett amerikai tengerészgyalogos apja folyamodott az igazságszolgáltatáshoz, amiért a Westborói Baptista Egyház hívatlan tagjai megzavarták fiának temetését. A gyászszertartáson, amelyet a marylandi Westminster katolikus temetőjében tartottak, a Kansasból érkezett tüntetők "Isten gyűlöl téged" és a "Pokolra jutsz" tartottak a magasba.

Fred Phelps tiszteletes és a közösség tagjai azóta több mint 200, Irakban vagy Afganisztánban elesett katona temetésén protestáltak, mert hitük szerint a veszteségek az isteni büntetés megnyilvánulásai amiatt, hogy Amerikában eltűrik a melegeket és a leszbikusokat. Albert Snyder 20 éves fia, Matthew nem volt homoszexuális. A westborói baptista közösség azonban a Pentagonnak a kongresszus által tavaly decemberben eltörölt "ne kérdezd, de mondd el" politikájára hivatkozott, amelynek értelmében csak homoszexualitásukat nyíltan vállalókat szerelték le. A közösség azt állította, hogy a védelmi minisztérium által alkalmazott irányelv miatt nem lehetett tudni, hogy ki milyen orientációjú. A Phelps által 1955-ben megalapított vallási csoportnak mintegy 70 tagja van, akiknek túlnyomó többsége a hozzátartozója.

Az ítélet indoklásában John Roberts, a legfelsőbb bíróság elnöke rámutatott, hogy az szűken értelmezendő. Mint kifejtette, a temetési tiltakozások fájdalmat okoznak ugyan, de a westborói közösség közérdekű ügyben, közterületen, békés formában fejezte ki véleményüket, teljes mértékben alávetve magukat a helyi hatóságok utasításainak. 

Snyder 2007-ben nyújtotta be keresetét, mert meggyőződése szerint joga lett volna a fiát magányban és méltóságban, nem kívánt zaklatástól mentesen elbúcsúztatni. Egy szövetségi bíró első fokon 5 millió dolláros kártérítést ítélt meg a gyászoló apának, amit a fellebbviteli bíróság érvénytelenített. Hasonlóképpen döntött most a legfelsőbb bíróság is. Az egyetlen nemmel szavazó bíró, Samuel Alito ekképp fogalmazta meg különvéleményét: "Mély nemzeti elkötelezettségünk a szabad és nyílt vita mellett nem jelent felhatalmazást az olyan gonosz verbális támadásra, mint amilyen ebben az ügyben történt."