Shake hvg.hu 2011. február. 18. 15:40

A homoszexualitás nagyobb bűn, mint a tetoválás?

Egy férfi karjára a Tórából vett idézetet tetováltatott a homoszexualitás bűnéről. Elkerülte azonban a figyelmét egy másik vallási előírás Mózes harmadik könyvéből.

“Ne feküdj le férfival úgy, ahogy azt nővel tennéd. Mert az undorító.” Leviticus 18:22. A képen látható férfi a karjára tetováltatta a homoszexuális viszonyról szóló hittétel több mint két évezreddel ezelőtti megfogalmazását. A bűnbeesést azonban csak mással szemben tartja megbocsáthatatlannak, saját magára nem vonatkoztatja a Tórát, melynek ugyanabban a könyvében, csupán pár sorral lejjebb a tetoválás tilalma is olvasható: "Ne vágj saját húsodba a halottak miatt, és ne tetoválj a bőrödre. Én vagyok Isten.” Leviticus19:28.

Mózesi törvény: a homoszexualitás bűn...ugyanúgy, ahogy a tetoválás
technoccult.net


A Tóra Mózes öt könyvéből áll. A harmadikat Leviticusnak, azaz a leviták könyvének is hívják, melyben összegyűjtötték a vallási áldozatokról szóló törvényeket, a főpapok rítusaira vonatkozó előírásokat, továbbá a hívőkkel szemben támasztott tisztasági és erkölcsi szabályokat.

A tételek között megtalálható, hogy mi a teendő, ha a nők menstruálnak (tartózkodni kell a szexuális élettől), vagy ha gyermeket várnak, hogyan kell elkülöníteni a leprásokat (és miről lehet felismerni őket), hogyan kezelendők a tisztátalan testnedvek (a vér és a magömlés), továbbá melyek azok a szexuális érintkezési formák, melyek tilalom alá esnek (a férfiak közötti nemi aktus, illetve az állatokkal folytatott fajtalankodás).

A 19:28-as törvény pedig az önsanyargatásról és a testfestésről szól. Az előbbit a zsidó biblia értelmezői szerint azért fogalmazták meg, mert az ősidőkben a gyászhoz hozzátartozott, hogy fájdalmuk kifejezéseképp az emberek megvagdosták, megkarmolták magukat, vagy kitépték saját hajukat. A tetoválásokat pedig más vallások attribútumaiként tartották számon, melyektől a zsidók meg kívánták különböztetni magukat ezzel az előírással.


Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.