"Több szabadidőt engedek meg magamnak, legutóbb például egy csodálatos utazáson vettem részt az Antarktiszon a feleségemmel. Korábban soha nem mentem nyaralni, most tudatosabban élek" - mondta el von Hagens a Bild című magazinnak szerdán.  "Munkatársaim és barátaim elől állandóan a zsebembe vagy a hátam mögé rejtettem remegő bal kezemet. Nagyon vártam a hétvégéket, akkor legalább nem kellett rejtegetnem a betegségem tüneteit" - mesélt az első időkről a plasztinátor. 

Betegségének diagnosztizálása után von Hagensen egzisztenciális bizonytalanság lett úrrá. Az orvosok elmondták neki, hogy mozgása idővel egyre koordinálatlanabbá válik, elveszíti kézügyességét, így a gyors és precíz preparálás készségét is - és soha nem is fogja visszakapni. Von Hagens elmondása szerint attól, hogy testi hanyatlása a szeme előtt játszódik le, mély depresszióba zuhant: "Tudom, hogy megkezdődött életem utolsó fejezete. Egyelőre viszont nem érzek világvége-hangulatot".

A holttestek tartósításának egyedi eljárását kidolgozó anatómust az erősíti, hogy tudja, halála után felesége plasztinálja az ő testét is. "Plasztinátumom kiállításom bejáratánál fogadja majd üdvözlőpózban a látogatókat. Akkor is köszönteni akarom a vendégeket, amikor már halott leszek" - fejtette ki von Hagens.
Gunther von Hagens 1977-ben fejlesztette ki áttörő tartósítási technikáját, amely szerint az emberi szövetek folyadék- és zsírtartalmának eltávolítása után műanyaggal tette időtállóvá a preparátumokat.