Bár a magyar lakosság 80%-a tartozik a kávéfogyasztók táborához, a kávézás egészségre gyakorolt hatásáról a mai napig...
Bár a magyar lakosság 80%-a tartozik a kávéfogyasztók táborához, a kávézás egészségre gyakorolt hatásáról a mai napig nem alakult ki egységes közvélemény. Az elmúlt években azonban érezhetően megnőtt a kávézáshoz csatolt pozitív asszociációk száma, és a kávézás kultúrája is egyre nagyobb teret hódít magának, ami a tudományos kísérletek által alátámasztott jótékony élettani hatások napvilágra kerülése mellett, a szocializmus éveiben megszokott gyengébb minőségű kávé javulásának, illetve a magyar piacra betörő nemzetközi kávézóláncoknak is köszönhető. A változást mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kávéfőzés és szervírozás magyar mesterei immár 6 éve önálló bajnokságon mérhetik össze tudásukat, illetve tavaly óta a világ hat legjobb baristája között tarthatjuk számon a Costa Coffee fő baristáját, a háromszoros magyar bajnokot, Molnár Attilát.
A legújabb kutatások már nem írnak a koffein számlájára olyan tüneteket és betegségeket, mint például a magas vérnyomás, a gyomorfekély, a szívkárosodás, a koleszterinszint-növekedés vagy éppen a csontritkulás, épp ellenkezőleg; a kávé illetve a koffein pozitív hatást gyakorolhat a szív-és érrendszerre, csökkenti a vesekő kockázatát, az Alzheimer-kór kialakulásának esélyeit, enyhíti a migrénes fájdalmakat, erősíti a fogzománcot, sőt, talán még a rák elleni küzdelemben is szerephez juthat.
Kevesen tudják azonban, hogy a más-más összetételű és elkészítésű kávék között nem csak ízükben és illatukban, de az egészségre gyakorolt hatásukban is számottevő különbségek nyilvánulhatnak meg. „A rosszul elkészített kávé valóban lehet ártalmas is, a csökkent minőség és ízélmény mellett ezért is kellene nagy hangsúlyt fektetni a kávékészítés tudományára” – mondja Molnár Attila, háromszoros országos bajnok barista, vagy más néven kávészakértő. A minőségi kávékészítés és a barista képzés egyébként második virágkorát éli Magyarországon, hiszen már a XIX. században létezett kávészakértő képzés, sőt, a nem megfelelő minőségű kávé készítéséért kávérontás címen komoly bírságokat is kiszabtak. Molnár Attila szerint a minőségi kávék fogyasztásának terjedésében a koffeines italhoz kötött negatív orvosi vélemények csökkenése mellett nagy szerep jut az elsőosztályú kávézóláncok magyarországi térhódításának; a brit Costa Coffee például olyan nagy reményeket fűz Budapest kávézó-életének újjáéledéséhez, hogy a világ legnagyobb üzletének színhelyéül a nemrégiben elkészült Eiffel-teret választotta, ahol Attila egyébként szerdánként nyilvános és ingyenes barista bemutatót és tréninget tart minden érdeklődő kávérajongó számára.
A barista képzések reneszánszának korában, idén hatodik alkalommal rendezték meg a Magyar Barista Bajnokságot, barista világversenyt pedig immár tizenegy éve tartanak. Molnár Attila, a Costa Coffee fő baristája az országos bajnokságon elért első helyezése után 2010-ben a Londonban rendezett világversenyen képviselheti majd hazánkat. A versenyzőknek 15 perc állt rendelkezésére, hogy 4 tökéletes eszpresszót, kapucsínót, illetve a fantáziájukra bízott kreatív italt készítsenek, valamint azokat élvezetes, szórakoztató formában prezentálják a 4 tagú zsűrinek. „Kedvenc termőterületeim Kenya és Etiópia, így az országos forduló mindhárom ’versenyszámához’ a Kenyai hegységből, 1600 méter magasból származó Kangocho-Gikanda fajtát választottam, a kreatív italban pedig ezt az erdei gyümölcsös ízvilágú, cseresznye és almahéj illatú presszókávét ötvöztem frissen facsart gránátalmával” - mondja a magyar bajnok Molnár Attila. A londoni megmérettetésre az ország elsőszámú baristája ugyanezzel a frissítő kávékülönlegességgel készül, amivel reményei szerint idén is bekerülhet a hagyományosan skandinávok, angolok, ausztrálok és amerikaiak által képviselt élbolyba, tovább növelve a minőségi kávézás népszerűsége mellett Magyarország ismertségét.
