Már itthon is egyre több egyetemi vagy főiskolai hallgató használ agyserkentő szereket a vizsgákhoz. Többségük beszerezhető az interneten vagy akármelyik patikában, egy orvosi vény birtokában.
A vizsgaidőszakokban sokan bármit megtennének a sikerért, de a svindlizés ma már nem a puskázást jelenti, sok esetben inkább az agyserkentő szerek használatát, amely a legújabb formája a manipulációnak. Még a kitűnően teljesítő diákok zöme is eljut arra a kétségbeesett, túlstresszelt pontra, hogy semmilyen módszertől nem riadna vissza, ha az végre „a fejébe gyalulná” az anyagot.
Népszerűek a metilfenidát és modafinil hatóanyagú szerek, melyeket az orvosok a figyelemhiányos hiperaktív betegségeknél (ADHD), az Alzheimer-kór egyes szakaszaiban, illetve narkolepszia esetén használnak arra, hogy segítsék a normális agyműködést. Ezek a szerek hasonlóan működnek, mint a koffein, hatásukra megnő a koncentrációs képesség és a figyelem, könnyebbé válik az összpontosítás. Nem könnyen, de Magyarországon is kaphatók, és bármelyik pszichiáter vagy pszichológus felírhatja, indoklás nélkül. Hamisítványaik az internetről szerezhetőek be dombornyomott bankkártya segítségével, az indiai gyógyszerhamisítók bármelyik országba küldenek másolatokat, ahol nem tiltja a törvény az ilyen szerek forgalmazását.
Az ismeretlen összetevőjű hamis szerek ártalmairól már sok cikk született, a mellékhatások között szerepel a szívinfarktus és az agyvérzés is, de a társadalmi következmények sem elhanyagolhatók. A társadalomkutató pszichológusok a serkentőtabletták ijesztő terjedéséből azt a következtetést vonták le, hogy a mai fiatalok a szakmai elismerést annyira csábítónak találják, hogy akár az agyuk kémiai összetételét is megváltoztatnák a teljesítés érdekében. Szakértők a munkához, tanuláshoz használt drogok hallatán máris a teljesítmény szolgálatában robotoló, kémiailag feltuningolt jövő nemzedékét vizionálnak.
Az angol Cambridge Egyetem professzorai és Barbara Sahakian, az egyetem pszichiátriai részlegének kutatója szerint a kémiailag serkentett tanulás után kémiailag serkentett munkamorál következik, és ez meghatározó lehet az egész társadalomra nézve. Az idegek „plasztikázása” ugyanolyan elterjedtté válhat, mint a kozmetikai ipar tökéletesítő műtétei. „Ha tíz év távlatában mindenki agyserkentő szereket használ, akkor ez normálissá válik. De vajon ezt a lehetőséget arra használjuk majd, hogy a munkával eltöltött óráink rövidebbek és hatékonyabbak legyenek, és több időnk maradjon a szabadidős tevékenységekre, vagy arra, hogy tökéletesen teljesítő 24/7 robotokká váljunk?” - kérdezi Sahakian a Guardian hasábjain. A kutató szerint az egyetemeknek szabályozással kell megállítaniuk a szerek használatának terjedését, de erre kicsi az esély és a valós lehetőség is.