A mószerolás és feljelentgetés városi legendája
Máig csupán mazochista sztereotípiák és akár nagyságrendeket is tévedő (fölé)becslések vannak forgalomban arról, hogy a második világháború alatt mennyire volt elterjedt Európa-szerte egymás feljelentgetése – derül ki a friss HVG összeállításából.
„Van szerencsém tudatni önökkel, hogy tudomásunkra jutott: M…-ék (Párizs, boulevard Ménilmontant 110.), akik ellen el-fogatóparancs volt életben 1942. július 16-án, aznap elrej-tőztek a házmesternél, majd vidékre menekültek, végül visz-szatértek lakásukba, ahonnan azóta sem tették ki a lábukat, mivel a már említett házmester látja el őket mindennel.”
Szokványos feljelentőlevél a második világháborús (megszállt és kettéosztott) Franciaországból, „szokványos” eredménnyel: a Zsidó Kérdések Főhivatalához eljuttatott üzenet nyomán M...-éket, egy négyfős lengyel zsidó családot 1943 február-jában deportálták Auschwitzba, ahonnan egyikük sem tért vissza.
Európa országaiban számtalan ilyen és ehhez hasonló „állampolgári bejelentés” bizonyítja, hogy a világháború idején virágkorát élte az árulkodás. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az elkövetők számáról máig nincsenek megbízható adatok, csak városi legendák, ráadásul – mint azt a HVG különböző nemzetközi példákon is tapasztalta – mindenütt meg vannak győződve arról, hogy náluk valami miatt különösen sok volt a mószeroló.
Az összeállítás az eheti HVG-ben olvasható.