Veszélyes otthonaink
Sok gondot okozhatnak manapság a légmentesen záródó...
Sok gondot okozhatnak manapság a légmentesen záródó nyílászárók, különösen, ha nem szellőztetünk eleget. Előfordulhat ugyanis, hogy például utólagos hőszigetelés és nyílászárócsere után – főleg a fűtési szezonban – penészesedni kezdenek a falak.
Vigyázat, penész!
A penészgomba szereti a párás, meleg helyeket, a rosszul szellőző helyiségeket, fürdőszobákat. Keletkezhet úgy is, hogy a levegő páratartalma a hidegebb felületeken lecsapódik, ami akkor fordul elő, ha a szobában úgynevezett harmatponti hőmérséklet (az a hőmérsékleti érték, amikor a levegő páratartalma vízként kicsapódik) uralkodik. Jó példa erre a hűtőszekrényből kivett sör, amelyen lecsapódik a levegő páratartalma. Ugyanez történik a nem megfelelő szigetelésű falakkal (kívülről áthűl, belülről túlfűtött), ahol úgynevezett hőhíd keletkezik.
Jó hír azonban, hogy a száraz, kellően szellőzött és megfelelő hőmérsékletű felületeket a penész nem kedveli. Ha már bekövetkezett a baj, az említett feltételek biztosításával megszüntethető a gombák terjedése. Nem kell rögtön vegyszerekhez, penészgátlókhoz nyúlnunk, hiszen ha a penészesedés okait nem szüntetjük meg, akkor a tünetek kezelésének hatása csupán átmeneti lesz.
De miért is olyan nagy baj a penész? Például azért, mert depressziót okozhat, legalábbis erre a következtetésre jutottak a Brown Egyetem kutatói az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által rendelkezésre bocsátott adatok elemzése során. A WHO szakemberei – 2002 és 2003 között – nyolc európai nagyvárosban több ezer otthont kerestek fel, majd felmérték, hogy a házakban lakóknál jelentkeznek-e depressziós tünetek, például étvágytalanság, alvászavar vagy alacsony önbecsülés. A kérdezők emellett megvizsgálták a lakások fizikai állapotát is, többek között azt, hogy vannak-e penészre utaló jelek a falakon vagy a mennyezeten. A statisztikai elemzéseket követően a kutatók arra jutottak, hogy egyértelmű összefüggés mutatható ki a tartósan fennálló rossz hangulat és a nyirkos, penészes otthonok között. A depresszió lehetséges okai közül a kutatás kettőt nevezett meg: az egyik a háztartás feletti kontroll hiánya, a másik pedig a penésszel összefüggő egészségügyi problémák, mint az asztmás légzés, a fáradtságérzet, a meghűlés vagy a torokfájás, amelyek ha tartósan fennállnak, egyaránt vezethetnek a depresszió kialakulásához.
Klímagondok
A légkondicionált belső terek sokféle egészségügyi kockázatot jelentenek az ott élők számára, igaz, leginkább akkor érvényesülnek, ha nagyobb terekről (például irodaházakról) beszélünk. Fejfájás, bőrelváltozás, légzési nehézség, krónikus kimerültség a leggyakrabban előforduló panaszok a légkondicionált helyiségekben. Ezek egészségügyi kockázataival és az okok megszüntetésével ma már több kutatóintézet is foglalkozik. A légkondicionáló berendezések, néhány kivételtől eltekintve, nem friss levegőt pumpálnak a rendszerbe, hanem ugyanazt a levegőt szűrik és forgatják vissza. E berendezések szűrőjének gyakoribb cseréjével a levegőbe kerülő kórokozók számát és az egyéb egészségkárosító hatásokat is mérsékelni lehet.
Nem megfázás, poratka
A nem szezonális allergiás panaszok nagy részét a házi poratka okozza. Bizonyára sokakkal előfordult már – leginkább fűtési szezonban –, hogy kapart a torkuk, folyt az orruk, viszketett a szemük, pedig nem is voltak megfázva. A jó melegre fűtött, párásítóval felszerelt lakásban sajnos nemcsak magunknak teremtünk kellemes környezetet, hanem a poratkáknak is, segítve ezzel szaporodásukat és az allergének terjedését. A már említett allergiás tüneteket ugyanis elsősorban az állat ürüléke váltja ki, ami megszilárdulva porként száll a levegőben. A poratkák leginkább a matracokat, a kárpitozott bútorokat és a szőnyegeket kedvelik, ahol a hőmérséklet és a páratartalom egyaránt megfelelő számukra. Súlyos allergia esetén javasolt a szőnyegpadlót parkettára cserélni. De az atkák ellen úgy is felléphetünk, ha rendszeresen cseréljük és tisztítjuk azokat az otthoni lakásfelszereléseket, amelyeket kedvelnek: párnákat, takarókat, plédeket, szivacsokat, függönyöket, kárpitozott bútorokat.
A kellemetlen tünetek elkerülése érdekében használhatunk levegőtisztítót is. Lehetőleg speciális HEPA-szűrővel ellátottat válasszunk, az ilyenek nagy hatékonysággal távolítják el a levegőből a parányi, nem kívánatos részecskéket is. (A légszűrő berendezések nem szüntetik meg a légtér allergén-utánpótlását, viszont kiszűrik az allergéneket.) Az is segíthet, ha gyakran vesszük elő a – lehetőleg vízszűréses - porszívót, portalanítunk, illetve mosunk fel.
Kártékony por
Szintén ellenségünkké válhat a por, amely sokféleképpen keletkezhet; természetes vagy mesterséges úton, emberi vagy ipari környezetből. A tiszta levegő 78 százalék nitrogént, 21 százalék oxigént és körülbelül 1 százalék egyéb gázt és anyagot tartalmaz. Ez utóbbi első hallásra kevésnek tűnhet, mégis nagyon sok összetevő van benne. Ide sorolható például a por is, ami jórészt szabad szemmel is látható lebegő részecskéket tartalmaz, de nagyobb mennyiségben lehetnek a levegőben szemmel láthatatlan szemcsék is.
A porszemcse nagyságának azért van jelentősége, mert többek közt ettől függ, hogy meddig jut el a légutakban, ha belélegezzük. A nagyon kis szemcsék lejutnak ugyan a tüdőbe, de nagy részük kilégzéskor el is távozik. A nagyobb szemcsék általában már a tüdő előtt elakadnak; míg a kettő közti tartomány a tüdőhólyagocskákban tapad meg, és csökkenti a tüdő oxigénfelvevő felületét.
A párásító ugyan nem szünteti meg, de csökkenti a levegőben szálló por koncentrációját. Ha a szoba páratartalma 30 százaléknál alacsonyabb, a kórokozók könnyebben megtámadják a légutak kiszáradt nyálkahártyáját; a szárazság a kontaktlencsét viselők szemét is jobban megviseli. A különböző típusú radiátorokhoz, az elektromoshoz is, külön párásító kapható.
Elektroszmog: idegesség, alvászavar?
A rendszeresen visszatérő fejfájás és az alvászavar hátterében sokszor az elektroszmog áll: ez nem más, mint az elektronikai készülékek által kibocsátott nagy mennyiségű pozitív ion, amely úgynevezett elektroszmogot képez maga körül. Azokban a helyiségekben, ahol túl sok ilyen berendezés dolgozik – ma már nem ritka, hogy a televízió mellett DVD-lejátszó, hifi, számítógép és házimozirendszer is sorakozik a nappalinkban – a pozitív ionok kerülnek többségbe, ez pedig igencsak felboríthatja a szervezet ionháztartását, és a már említett panaszok megjelenéséhez vezethet. A legjobb, ha használat után áramtalanítjuk ezeket a készülékeket.
Mérgezzük magunkat
Az otthon levegője persze más módon is szennyeződhet, például ha toxikus anyagokat használtak az építkezésnél vagy későbbiekben a berendezésnél. Ott, ahol ipari hulladékokat, salakot használtak az építéshez, a zárt térben radon gáz dúsul fel. A régi szürke palatetők elbontásakor (amik tulajdonképpen azbeszt-beton lemezek) mikronméretű rákkeltő azbesztszálak szabadulnak fel, s a tüdőbe jutva roncsolják annak szövetét. Bár kutatások igazolták, hogy az azbeszt erősen rákkeltő hatású, húzószilárdsága miatt azonban még mindig használják.
A műanyag burkolatok, a PVC padlók sem teljesen ártalmatlanok, ugyanis pozitívan ionizálják a levegőt. Az új bútorok, ragasztott bútorlapok szerves oldószertartalma pedig akár évekig is károsíthatja az egészséget. A sokat szidott purhab – káros anyag kibocsátása az átszellőzés után már nem számottevő, gyakorlatilag nem okoz problémát – helyettesítését sem sikerült eddig megoldani, a legtöbb építész szerint ugyanis még mindig ez a legjobb hézagkitöltő anyag. Hasonló a megítélése a hungarocellnek is (nikecell), amely közvetlenül nem káros az egészségre, ám szigetelésként használva teljesen lezárja a falat semmilyen légáteresztést nem biztosít, elősegítve ezzel a párásodást és a penészesedést.
Az otthonainkban ránk leselkedő veszélyek nem halálosak, de folyamatos kellemetlenségektől, bosszúságtól, rossz közérzettől kímélhetjük meg magunkat, ha tudatosan védekezünk ellenük.
