A kiállítás az elmúlt száz év kaotikus iraki történelmét mutatja be, a Tigris és Eufrátesz folyók közötti területen uralkodó megszállók és rezsimek egymásutánját. Mindegyik korszakot felidézik az oszmán birodalomtól napjainkig. Nem felejtik el Szaddám Huszein rendszerét sem, de a 2006 decemberében kivégzett diktátor arcképe nem látható. Az iraki távközlési minisztérium illetékese a tilalmat azzal indokolta, hogy Szaddám bélyegképe az iraki történelem fekete lapjait idézi fel. 
  
Vannak azonban, akik a döntést ostobaságnak tartják. „A kormány kicsinyes bosszút akar állni. Nem lenne szabad letagadnunk történelmünket” – mondja egy 44 éves gyűjtő, aki maga is kitette a falra kollekciójának néhány értékes darabját, köztük egy 1840-es egy pennys brit bélyeget, amelyet a világ legrégibb ismert bélyegének tekintenek.     

Az első öbölháború után Szaddám Huszein rendszere nemzetközi szankciók alá került és a továbbiakban nem számíthatott azokra az országokra, amelyek bélyegeit nyomtatták. Ettől kezdve az iraki kormány saját bélyegeket nyomott gyenge minőségben, vagy pedig felülnyomták a régi, elértéktelenedett bélyegeket. A legújabb iraki bélyegeken már nem szerepelnek politikusok portréi, inkább olyan köztiszteletben álló elhunyt személyek, mint Nazim al-Gazali énekes, vagy Haki as-Sibli drámaíró, valamint olyan ügyek, amelyek nem sértik senki érzékenységét, mint például az Irakból elrablott műkincsek hazatérésére indított nemzetközi kampány.