2008. március. 05. 14:25 Utolsó frissítés: 2008. március. 05. 14:34 Shake

Vámpírkamerák ellenőrzik az autósok testnedveit

A forgalom csökkentése miatt az angol kormány amerikai mintára a buszsávok mellé bevezette a csoportosan (2+) utazók a utósávját. Az angol nép persze találékonyságban ott van az elsők között, ha a dugó kikerüléséről van szó. Megjelentek a guminők, a próbababák, seprűnyélre kötözött lufik az anyósülésen. A hatóságok most új vér- és testnedvérzékelő kamerákkal kísérleteznek.

© leeds.co.uk
Az autóutakon áthaladó utasforgalmat számláló statisztikák szerint minden öt autóból négyben csak egy utas ül. Az emberek akkor is a saját autójukat használják, ha egy helyen laknak és egy helyen dolgoznak. Az egy utcában lakó anyukák külön autóval mennek a gyermekeikért, ami óriás mértékben felelős az egyre elviselhetetlenebb forgalmi dugókért. Az egyutasú autók számából a kormány és az önkormányzatok pedig arra a következtetésre jutottak, ha rákényszerítik a lakosságot, hogy kettő vagy több ember együtt használjon egy autót, akkor a forgalom szinte a felére csökkenthető.

Birmingham és Leeds városa, ahol a forgalom már-már elviselhetetlen volt, azonnal felkarolta az ötletet, és több úton megnyíltak a speciális kettő vagy több utast szállító sávok. Ám a forgalom szinte alig csökkent, pedig Leeds önkormányzata igen modern eszközökkel kampányol, még külön videoblogot is készítenek a cél érdekében.

Rendőrségi ellenőrzésből kiderült, azért nem csökken a forgalom, mert élelmes vezetők felfújható babákat és emberbábukat ültetnek maguk mellé, hogy orvul a kedvezményes sávban utazhassanak.

A jelenlegi sebesség- és forgalom-felügyelő kamerák által készített felvételeken képtelenség megállapítani, hogy az utas élő személy-e, még az olyan gyatra fabrikációk is átcsúsznak az ellenőrzésen, mint amikor valaki a télikabátját az ülés köré gombolja és egy fej nagyságú matricát ragaszt az ülés fejtámlára.

A kormány ezért most egy új vérfelismerő kamerával próbálkozik a forgalmi torlódások megszüntetésére. A kamera úgy működik, hogy egy infrasugarat küld az arra haladó autó szélvédőjén keresztül, amely megméri az emberi nedvek mennyiségét a kocsiban. Ebből pedig már következtetni lehet az utasok számára. John Tyler professzor szerint, aki a Loughborough Egyetem csapatával alkotta meg a szerkezetet, a kamera nagymértékben csökkenteni fogja a forgalmat. „A szerkezet lehetőséget ad automatikus emberszámlálásra. És ez jól jön, hiszen a torlódási pótdíjat különbözőképpen fizethetnék azok, akik több utast szállítanak, esetleg nagy mértékben csökkenteni lehetne a díjat csoportos utazás esetén” – nyilatkozta a professzor a Daily Mail angol napilapnak.

Az autósszervezetek kétségbe vonják a rendszer hatékonyságát, és szerintük amellett, hogy a sávok nem fogják csökkenteni a forgalmat, ezek a szerkezetek csak újabb bírságok kiszabását teszik majd lehetővé. Csak úgy, mint a sebességmérő kamerák esetében, amelyek egyáltalán nem csökkentették a balesetek számát, de évi 82–150 millió font (a pontos adat állami titok) bevételt hoznak a kincstárnak.

Az Autombile Association (Angol Autóklub) elnöke Edmund King szerint: „A legtöbb ember rugalmas munkaidőben dolgozik, és nem azonos időben kezd vagy végez a munkahelyén. Több utast szállító sávokat így igen csak nehéz érvényesíteni. Ha pedig nem elég ember használja őket, akkor az egész dolog csak az útkapacitást csökkenti.”

Nincs tisztázva a kamerával kapcsolatban még az, hogy a testnedvek mennyiségéből hogyan jutnak majd konklúzióra a testek számát illetően. Hiszen egy aprócska anyuka és egy kisgyerek már két utasnak számít, de a vér és testnedv-tömegük megegyezhet egy közepesen túlsúlyos vezetőjével, aki esetleg egyedül ül a kocsiban.

Az angol közvélemény egyáltalán nincs elragadtatva az ötlettől. Tapasztalatok szerint a 2+ sávok rendszerint üresek, úgyhogy, vélik a britek, azért a pár eredeti gondolkodású bábuhordózóért felesleges volt a rendszer kidolgozása.

Egy Reading területén élő autós nyilatkozata pedig hűen tükrözi a többség által képviselt véleményt: „Az autósokra erőszakolt szabályokról soha nem kérdezik a társadalmat. Nem kérdezték, hogy kell-e buszsáv, kell-e társaságban utazók sávja, szimplán ráerőszakolják a társadalomra a dolgot, és drákói szigorral betartatják a szabályokat. Ha a rablókat, tolvajokat és más bűnözőket üldöznének hasonló szigorral, a brit utcák sokkal biztonságosabbak lennének mindannyiunk számára.”

Krisztina O'Brien

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.