Fodor Gábor: hóvirágot ne!
Hóvirág helyett nárcisszal, jácinttal, tulipánnal, vagy más, virágüzletekben, kertészetekben kapható, nem védett növényekkel lepjék meg a hölgyeket nőnap alkalmából a férfiak - javasolja Fodor Gábor, környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
A hóvirág Magyarországon közkedvelt és jól ismert növény, február második felétől áprilisig virágzik. Annak ellenére, hogy 2005 szeptembere óta az Európai Unióban a veszélyeztetett növények közé tartozik, s mint ilyen, védett, máig sokan leszakítják. Ezért a nőnap közeledtével Fodor Gábor arra kéri férfitársait, ne szedjenek és ne vásároljanak a védett hóvirágból, hiszen évről évre egyre kevesebb marad ebből a különleges növényből, ráadásul leszakításuk súlyos bírságot is maga után vonhat.
A hóvirág természetvédelmi értéke szálanként 10 ezer forint, tövestől való kiásásakor - mivel ekkor már fennáll az elpusztítás ténye -, háromszoros a büntetés. Ha a természetkárosítás tömeges és a védett élő szervezet pénzben kifejezett értéke eléri a 100 ezer forintot, az már a bűntett elkövetését is kimeríti és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető - áll a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleményében.
Ezekben a napokban a nemzeti parkok megerősített természetvédelmi őrszolgálata is kiemelten figyel a védett növényekre a népszerű kirándulóhelyeken, így például a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Alcsúti Arborétumában vagy a Bükk-hegység kedvelt ösvényein is fokozottan ellenőrzik a hóvirágos erdőket, ligeteket.
A védetté nyilvánítást megelőzően Magyarországon évente több millió tő hóvirágot szakítottak le - javarészt a nemzeti parkok védett területeiről - és adtak el nőnap környékén. Volt olyan terület, ahol a családok vasárnapi sétája során leszedett egy-két csokor tüntette el e kedvelt vadvirágot. A hóvirágállomány fennmaradását azonban leginkább az ipari módszerekkel folytatott gyűjtés veszélyeztette. A hagymák gereblyével, földgyaluval történő begyűjtésével évente hatalmas mennyiséget vittek el a termőterületekről. Ezesetben a talaj feltúrásával, bolygatásával az élőhely egésze is sérült.
A hóvirágszedés a faj elkorcsosuláshoz is vezet. Mivel a gyűjtők a legszebb szálakat szakítják le, csak a kisebbek, csúnyábbak érlelhetnek magot, így a populáció genetikai állománya lassan leromlik. Így például a Budai-hegység megmaradt hóvirágai feleakkorák, mint a Vértes eldugott völgyeiben élő példányok.
© hvg.hu |
Ezekben a napokban a nemzeti parkok megerősített természetvédelmi őrszolgálata is kiemelten figyel a védett növényekre a népszerű kirándulóhelyeken, így például a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Alcsúti Arborétumában vagy a Bükk-hegység kedvelt ösvényein is fokozottan ellenőrzik a hóvirágos erdőket, ligeteket.
A védetté nyilvánítást megelőzően Magyarországon évente több millió tő hóvirágot szakítottak le - javarészt a nemzeti parkok védett területeiről - és adtak el nőnap környékén. Volt olyan terület, ahol a családok vasárnapi sétája során leszedett egy-két csokor tüntette el e kedvelt vadvirágot. A hóvirágállomány fennmaradását azonban leginkább az ipari módszerekkel folytatott gyűjtés veszélyeztette. A hagymák gereblyével, földgyaluval történő begyűjtésével évente hatalmas mennyiséget vittek el a termőterületekről. Ezesetben a talaj feltúrásával, bolygatásával az élőhely egésze is sérült.
A hóvirágszedés a faj elkorcsosuláshoz is vezet. Mivel a gyűjtők a legszebb szálakat szakítják le, csak a kisebbek, csúnyábbak érlelhetnek magot, így a populáció genetikai állománya lassan leromlik. Így például a Budai-hegység megmaradt hóvirágai feleakkorák, mint a Vértes eldugott völgyeiben élő példányok.
Shake
hvg.hu
2008. január. 30. 22:22
Szirmot bontott a téltemető, a hóvirág és a hanga is
Hét nap
2007. március. 13. 00:00
Elítélt hóvirágszedők
Hét nap
2007. március. 07. 00:00