Mindenki életében legalább egyszer helyet követel magának a töprengés a létezés értelméről. Az ilyen nagy kaliberű kérdés azonban nemcsak önmagunk meghatározásában játszik fontos szerepet, de érinti a velünk együtt élőket, a hozzánk legközelebb álló társunkat, párunkat.
Pszichológiai szempontból alig kezdünk el morfondírozni az élet értelméről, máris nyakig benne vagyunk a filozófiában, akár akartuk, akár nem. Valószínűleg nehéz a két szempontot elválasztani egymástól, és abba is érdekes belegondolni, vajon egy-egy pitiáner nézeteltérés, ismétlődő vita vagy kibékíthetetlen ellentét hátterében nem vaskos filozófiai meggyőződések állnak-e.
Vegyük példának azt a párkapcsolatot, ahol, Gábor, a férfi teljes odaadással szereti a feleségét, Zsuzsit. Ki is nyilvánítja, hogy élete értelme az, hogy vele minél több időt tölthessen, hogy a lehető legtöbb dolgot együtt csinálják, mert számára nincs ennél fontosabb és boldogítóbb. Első ránézésre irigylésre méltó, de ha jobban megnézzük, elég nagy teher is az ilyen ragaszkodás, hiszen hiába nem mondatik ki, a kölcsönösség elvárása valahol ott bujkál a felszín alatt. És valóban, ez okozza a konfliktusaikat is.
A hétköznapokban az látszik, hogy Zsuzsi túl sok időt tölt a munkahelyén, hogy szabadidejében is szívesen foglalkozik a szakmájába vágó kérdésekkel, gyakran elidőz a neten, újabb ismereteket keresve, míg Gábor ostromolja, hogy legyenek együtt, csináljanak közös programokat, úgymond „élvezzék az életet”.
Ha mélyebbre ásunk, alapvető értékrendbeli különbségeket találunk köztük. Míg a feleség szemléletében a kihívásokkal teli élet, az önfejlesztés és a világ minél alaposabb megismerése áll, melyben a férj vagy társa, vagy nem, a férj inkább hedonista irányba tart. Fő motivációja az, hogy hozzák ki a legtöbbet az életből, és amíg lehet, ragadjanak meg minden alkalmat az élvezetekre, örömökre – természetesen közösen.
A feleség szájából hangzott el a cikk címadó mondata is, a „veled élek, de nem érted”, és ez a kijelentés sodorta őket kapcsolati krízisbe. Egyelőre divergálnak a céljaik, nem találják a helyes arányokat a különbségek összesimításában, és mindketten kínlódnak. Nem tudni, ebből hogyan fognak útovábblépni.
És ha már volt filozófia, legyen irodalom is, hiszen végső soron egy horatiusi „carpe diem” és egy vörösmartys „küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért” csap össze ennek a párnak a problematikájában, hogy Madách „ember küzdj” meggyőződését már ne is említsük.
Megyeri Zsuzsanna pszichológus cikke teljes terjedelmében a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvasható, amelyben az élet értelmével foglalkozunk. Megjelent a legújabb HVG Extra Pszichológia Plusz különszám is: ebben az érzelmi intelligencia témáját járjuk körül.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.