Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A téma örökzöld: miért nem fogják soha teljesen megérteni egymást a férfiak és a nők? Miért termelődik konfliktus újra és újra a két nem tagjai között? Mi a párkapcsolatok leggyakoribb rákfenéje? A válasz viszonylag egyszerű: az eltérő érzelmek és érzelmi kommunikáció.
De mit is jelent valójában az, hogy másféle érzelmek és kommunikáció jellemző a két nemre? Például azt, hogy a legtöbb férfi nem szívesen beszél az érzelmeiről, nem tudja úgy szavakba önteni azokat, mint a nők, és nem is akarja. A legtöbb nő viszont folyamatosan az érzésein gondolkodik, és nagyon is szeret róluk beszélgetni.
Érzelmeink radarok
Miért is olyan fontosak az érzelmek? Bármilyen furcsán hangzik is, az érzelmeink minket védenek, egyfajta radarrendszerként működve pásztázzák a különféle élethelyzeteket, a környezetet, hogy jelzést adjanak azok örömteli vagy veszélyes voltáról.
Az érzelmeink tehát a külvilághoz viszonyulásunkat fejezik ki. Ezeknél az alapérzelmeknél – amelyek függetlenek nemtől, kultúrától, időtől – azonban sokkal több összetett érzés, érzelem (például szeretet, kötődés, ragaszkodás, féltékenység, bizalmatlanság) keletkezik bennünk. Egy részüket megtanuljuk, a tapasztalataink által alakítjuk, más részét evolúciós pszichológiai feladatainknak (gyermeknemzés, a család védelme stb.) köszönhetjük.
Minden ember más
Így aztán minden ember érzelmi repertoárja különbözik a másikétól, nemtől függetlenül is. Ugyanakkor érthető, hogy a kisfiúk, kislányok eltérő nevelése, a társadalmi nemi szerepek és elvárások mégiscsak eltérő érzelmi működést alakítottak ki a két nemben. Az érzelmi élet fejlődésében a biológiai különbségek mellett igen fontos szerep jut az eltérő szocializációs hatásoknak, a társadalmi nemi szerepek változásainak, és annak is, hogy a viselkedést illető elvárások – amelyek az érzelmek kimutatására is vonatkoznak - folyamatos változást mutatnak.
Úgy működjön, mint egy barátnő
A gyermek a saját adottságain, temperamentumán túl elsősorban az édesapja és édesanyja viselkedési mintáiból tanulja meg a különféle érzelmek kimutatását, így aztán az apa és anya valamikori neveltetése is kihat gyermekük érzelmi fejlődésére. Nem mindegy tehát, hogy a szüleink miképpen kommunikálták egymás között és felénk az örömüket, bánatukat, dühüket vagy éppen a félelmeiket.
A férfi legyen bátor és erős – tartja még ma is sok ember, így az elvárásnak megfelelni akaró férfiak igyekeznek eltitkolni a bánatukat vagy a félelmüket. És így marad meg számukra a „férfias” düh és agresszió, ami szégyenérzet nélkül kimutatható.
Ugyanakkor a női elvárás sokat változott. Napjainkban sok nő várja el a társától, hogy érzelmileg leginkább úgy működjön, mint egy barátnő: érezzen rá, mikor mit gondol, beszélgessen sokat, élvezze a romantikus filmeket meccs helyett. Ez azonban gyakran nem jön össze, és máris kész a párkapcsolati konfliktus. A nő nem érti, hogy a férfi miért nem érzi azt, amit ő, a férfi pedig nem tud megfelelni, bármennyire szeretne.
Olvassa tovább Dr. Belső Nóra pszichiáter cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia Plusz különszámban, amelyben az érzelmi intelligenciával foglalkozunk.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
