Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Élet és étel: csak a betűk sorrendje a különbség a két szó között, és sokan játszottak már az „élet étterme” kifejezéssel is. Nyílt ilyen nevű étkezde, szerepel Popper Péter egyik könyveként (Mi az élet étterme?), és a Frédi és Béni rajzfilmsorozat fordítóit is megihlette, hiszen az egyik résznek pont ezt a címet választották. De valóban ennyire közel áll egymáshoz az élet értelme és az étkezés?
Nem kérdés, hogy a túlélésünkhöz táplálékra van szükség. Energiát nyerünk belőle, a szellemi és fizikai munkához egyaránt elengedhetetlen. Éppen ezért nem mindegy, mit juttatunk a szervezetünkbe, hiszen ha minőségi „üzemanyaggal” látjuk el, akkor várhatjuk el tőle a legjobb működést.
Laurie Coots amerikai író, az egészséges életmód szószólója ezt a következőképpen fogalmazta meg: „Kezdj el úgy táplálkozni, mintha az életed múlna rajta, mert pontosan ez a helyzet: az életed múlik rajta!” Elgondolkodtató, nagy erejű mondat.
Üzemanyag testnek és léleknek
Halljuk, olvassuk és a saját bőrünkön is tapasztaljuk, mennyire fontos a természetes, tiszta forrásból származó élelmiszer. Olyan, ami lehetőleg a közeli termelőktől érkezik, nem a gyári futószalagról, mesterséges vegyületekkel kezelés után. Olyan, ami valóban táplál, és nem csak vércukorszintet emel, hizlal vagy fáradtságot okoz.
Jöhetnek azonban hullámvölgyek, amikor úgy érezzük: csak a cukrászda legmagasabb krémese segíthet. Ez részben igaz, hiszen a szénhidrátfogyasztás rövid távon növeli a „örömhormonnak” nevezett szerotonin szintjét. Az édes íz evolúciósan is a biztonsággal, élvezettel kapcsolódik össze, ráadásként pedig hozzáadódik néhány gyerekkori tapasztalat az édesség vigasztaló hatásáról. Az ilyen, pillanatnyi örömök fontossága nem lebecsülendő, azonban a hosszú távú testi és lelki egészséghez nem krémesekkel kirakott út vezet.
Mi is az a táplálkozáspszichológia?
A táplálkozáspszichológia viszonylag fiatal, a 2000-es években Amerikában született tudományág. Azzal foglalkozik, hogy a különböző tápanyagok hogyan képesek befolyásolni a mentális egészségünket. Milyen szerepe lehet az étrendünknek a hangulatunk, elégedettségérzésünk, jóllétünk alakulásában.
Ha megfelelő ételeket teszünk a tányérra, csökkenthetjük például a depresszió esélyét, vagy enyhíthetjük a már meglévő tüneteket. De mi számít „megfelelő ételnek”? Az eredmények szerint a mediterrán étrend, ami sovány húst, halat, gyümölcsöt, rengeteg zöldséget, kevés teljes kiőrlésű pékárut, olívaolajat és magvakat tartalmaz.
Egy-egy mediterrán családot látva könnyen úgy tűnhet, hogy egyenesen az evésért élnek. Sokat főznek, kínálgatnak, és az sem ritka, hogy több órán keresztül vacsoráznak, étteremről étteremre járva. Azonban ha alaposan végiggondoljuk, minőségi alapanyagokat fogyasztanak, tele színekkel, omega-3 zsírsavval, antioxidánssal, rosttal, tápláló fehérjével. A hosszúra nyúlt étkezések pedig garantálják, hogy nem egyszerre habzsolnak be egy hatalmas adagot, és a közösség megtartó erejét is magukba szívják.
Hidat épít, konfliktust mutat
A főzés és étkezés nem csupán éhségcsillapításról szól. Evéskor az ízek és illatok mellett érzésekkel is feltöltődünk. Egy-egy étel képes lehet arra, hogy előhozzon elfeledettnek hitt emlékeket, gondolatban visszarepítsen abba a bizonyos konyhába, ahol valami fontos történt. Közvetíthet üzenetet – például hálát, szerelmi vallomást, gondoskodást, bocsánatkérést. Az ételkészítés és evés körüli rituálék alkalmasak arra, hogy hidat építsenek az emberek között, erősítsenek kapcsolatokat, de akár konfliktusokat is felszínre hozhatnak.
Olvassa tovább Czecz Fruzsina gasztropszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben az élet értelmével foglalkozunk. Megjelent a legújabb HVG Extra Pszichológia Plusz különszám is: ebben az érzelmi intelligencia témáját járjuk körül.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
