Felnőtté válásunk fontos része, hogy pénzügyileg önállóak legyünk. Mégis sok felnőtt függ anyagilag a szüleitől. A háttérben gyakran komoly lélektani okokat találunk.

Kevés olyan dolog létezik a világon, amihez annyi, akár egymással teljesen ellentétes szimbólum és érzelem kapcsolódik, mint a pénzhez. Gazdagság, luxus, szép élet, háború, szenvedés, szegénység, lehetőség, szeretet stb.

A pénz az életünkben a teljes függetlenség, a totális kontroll és a függőség lehetőségét is magában hordozza. Mivel a pénzügyi függetlenség a felnőtté válás egyik szimbóluma is, ezért erősen kötődik saját érettségünkhöz és a szüleinkhez, családunkhoz fűződő kapcsolatunkhoz is.

Mi nem vagyunk olyanok

A szüleinktől kapott pénzügyi minták erősen meghatározzák az anyagiakkal kapcsolatos érzelmeinket. Ha a szüleink számára a pénz jó dolgokat, lehetőségeket jelentett, mi is kellemes érzéseket fogunk a pénzhez kötni. Ha ennek az ellenkezőjét – problémákat, csalódást, bűntudatot – akkor valószínűleg mi is negatív érzelmekkel fogjuk először párosítani. A pénzzel együtt pedig a gazdagságról, függetlenségről is ítélkezünk magunkban.

Rendelje meg online!

Milyen mondatokat tudunk felidézni a gyerekkorunkból? „Mi nem vagyunk olyanok, mint a gazdagok” vagy „Aki gazdag, az nem tisztességes” stb. Az ilyen hozzáállások akadályozhatják az egészséges viszonyunk kialakítását a pénzügyeinkhez.

Ha a pénzhez mindenképpen kötődő tisztességtelenségről tanultunk otthon, akkor előfordulhat, hogy a függetlenség, a jó kereset érzelmileg tisztességtelenné tehet minket, amit a legtöbb ember nem tud elviselni. Ezért inkább nem építjük ki a saját anyagi egzisztenciánkat. Így nem leszünk ugyan függetlenek, de legalább nem kell szembefordulnunk a szüleink tanításával.

Pénz = szeretet

Az is igen gyakran fordul elő családokban, hogy a pénz a szeretetet helyettesíti. Ezért a pénzügyi függés egyfajta kötődés is a szülőhöz, akihez egyébként nehezen vagy sehogyan sem lehetne kötődni. Ilyen esetekben a pénzügyi függetlenség egyet jelentene a szülői szeretet elvesztésével. Nyilván ezt a legtöbben nem kockáztatják. Tehát marad a függőség.

Ne feledkezzünk meg a pénzügyi függetlenség hiányakor beszélni a tudatos nevelés szerepéről. A szülők pénzügyi kultúrája, a gyerekek bevonása a pénzügyekbe legalább olyan fontos az egészséges pénzügyi kultúra kialakításához. Vannak esetek, amikor szimplán nem tanultunk meg bánni a pénzzel, és ezért folyamatosan hibákat követünk el. Az időben megkezdett nevelés – például a zsebpénz segítségével – meg tudja alapozni a pénzügyi tudás alapjait.

Menekülés a szabadság elől?

Korunk „népbetegsége” a mamahotel, a felnőtté válás késleltetése. A pénzügyi függetlenség még ha elsőre furcsán hangzik is, felelősséggel jár. Egyrészt el lehet rontani (azaz sok pénzt veszíteni), másrészt lehetőséget teremt az önmegvalósításra, a szép életre, ami pedig szabadságot ad az embernek, hogy irányíthassa az életét.

Ez gyönyörűen hangzik leírva, de sokunk számára mégis ijesztő megélni a szabadságot, ahol a jó és rossz döntések is rajtunk múlnak. Sokszor egyszerűbb a kevéssé szabad utat választanunk, kisebb felelősséggel. Mint a ketrecben nevelt oroszlán esetében, akinek egyszer nyitva felejtik a ketrece ajtaját. Amin gyorsan kisétál, majd fél óra múlva visszamegy a jól megszokott zugába. Kint izgalmas, de ismeretlen, bent biztonságos. Mi emberek is így vagyunk ezzel. A legtöbben a biztonságra játszunk, nem a kalandra.

A pénzügyi függetlenség akarat, tanulás és befektetett energia, nem pedig adottság vagy szerencse kérdése.

Hogyan legyünk függetlenek? Olvassa tovább Földi Miklós pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia Plusz Kamasz különszámban, amelyben a kamaszkortól a felnőtté válásig térképezzük fel az utat.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja – akár a Kamasz különszámot is megkaphatja.



Vállalkozás Gyükeri Mercédesz, Rácz Gergő 2024. december. 29. 17:30

Ahol a rizs az isten és perui a spárga: a Nobuban jártunk

Lehet variálni egy felső polcos étteremlánc menüsorában, vagy az főben járó vétek? Honnét tudja egy ázsiai kulináriát szolgáló étterem beszerezni az alapanyagait Budapesten, és hogy lesz a megoldás végül Spanyolország? Ezekről és sok másról faggattuk a Nobu Budapest séfjét, Schreiner Gábort, közben azt is megkérdeztük, hogy a halak filézése közben milyen gyakran vágja meg a kezét.