Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A saját érdekeken túlmutató szeretet vagy akár a „másikért lelkesülő” érzések a leghatékonyabb immunserkentőnek látszanak, míg az ellenségesség saját ellenségünkké válik, és a kapcsolat depresszióba taszíthat, meg is betegíthet.
Szerelempárti kutatások sora bizonyította, hogy a szeretet, legyen az segítő, vagy épp önzetlenül áradó – amilyen a szenvedélyes szerelemben – növeli szervezetünk önvédelmi képességét. Amerikai kutatók szerelmesek vérében felszaporodott mennyiségű endorfint, „örömhormont” találtak, ami fájdalomcsökkentő, hangulatjavító, sőt az immunrendszert is fokozottan aktivizálja. A harmónia, egymás támogatása kulcsfontosságú, mert azoknak a véleménye, akiket szeretünk, szinte bevésődik a tudatunkba.
Szeretett (vagy nem szeretett) partnerünk véleménye, jó szándékú (vagy kevésbé jó) megjegyzései erősen befolyásolják gondolatainkat, cselekedeteinket, önértékelésünket. Ha a negatív sugallatok túlsúlyba kerülnek, és lelkileg is azonosulunk velük, az esélyt is elveszítjük, hogy idővel elkerüljük az önleértékelést és a depressziót, vagy az immunrendszer lecsökkent működése miatt sokféle testi betegséget is gyárthatunk magunknak.
A legveszedelmesebb stresszek
Az utóbbi évtizedek felfedezése, hogy a stresszhormonok és a mellékvesekéreg hormonjai is gátolják az immunrendszer működését. Utóbbiak depressziós állapotban megemelkedett szinten vannak, az akut stresszhez hasonlóan tehát a depresszió is növeli az esélyt a különféle fertőzésekre, megbetegedésekre.
Ha passzivitás, szomorúság, reménytelenség jellemzi a lelkiállapotunkat, akkor gyengül az immunvédelmünk. Samuel Silvermann, a Harvard Egyetem pszichoszomatika-specialistája szerint a legveszedelmesebb stresszek a megoldatlan lelkiállapotok, főleg a tartós negatív érzelmek, a megbocsátás nélküli harag, a neheztelés és a bűntudat. Ezek károsítják az egészségünket – a konfliktusok oldásával viszont erősödik az immunrendszer és a testi-lelki egészség.
Testünk számos módon jelzi, ha kapcsolatunk (akár rejtett) feszültségekkel teli, hiányzik belőle a mély intimitás vagy éppen a hattyúdala közeleg. Előfordul, hogy a felek már egyáltalán nem kívánják egymás érintését, illetve orvosilag indokolatlan tüneteket produkálnak. A betegségek jelentős része valamilyen konfliktus, érzelmi megrázkódtatás, tudatos vagy tudatalatti trauma következtében alakulhat ki. Ezért fontos, hogy az orvosi kezelés mellett gondot fordítsunk a pszichés tényezők vizsgálatára is.
Betegségeket okozhatnak az önmagunkról és másokról alkotott negatív gondolatok és az elfojtott érzelmek, amelyeket zömében gyerekkorunkból hozunk, és ezeket a párkapcsolat megerősítheti, vagy felülírja. Ha például valakibe gyerekkora óta azt az érzést oltották, hogy tehetségtelen és mindenre alkalmatlan, akkor ezt az érzését a párkapcsolat megerősítheti, de akár meg is változtathatja. S ha nem értjük meg a lelkünk testünkön keresztül küldött üzenetét, a tünetek elmulaszthatók ugyan, de hamarosan más panasz formájában jelentkezhet a kezeletlen lelki probléma.
A szexuális gondok üzenete
A betegségek közül kiemelkednek a nemi szervekkel kapcsolatos problémák, amelyek gyakran a szexualitáshoz kötődő félelemről, bűntudatról, szégyenről, elfojtott dühről szólnak, főleg ha nincs szervi indokuk. Szervi problémákhoz vezethet, ha nem fogadjuk el a testünket, ha csak azért élünk nemi életet, mert félünk nemet mondani, vagy hogy ne veszítsük el a társunk szeretetét, hogy ne hagyjanak el bennünket. A hüvelyi folyással a nő tudattalanul átveszi a szexualitás „irányítását”, amire tünetek nélkül képtelen lenne.
Az impotencia gyakran félelmet takar attól, hogy a férfi átadja magát a nőnek, vagy fél önmaga és mások irányításától. A férfiak vállán nagy a felelősség: a munka nagy nyomással jár, és a társadalom is látványos teljesítményt vár el. A kudarctól való félelem előhozhatja a bűntudatot, s ezzel a félelmet a társ elvesztésétől: „ha nem tudom teljesíteni a feladatomat, nem leszek méltó arra, hogy a párom velem maradjon”. A bizonytalanság aztán potenciazavarhoz vezethet.
A menstruáció a nőnek a nőiségéhez való viszonyát jeleníti meg. Az idegességgel, feszültséggel, fej-, hát- vagy hasfájással járó premenstruációs szindróma nemcsak a hormonális egyensúly felborulásának következménye, de gyakran lélektani zavart jelez. A nők gyakran küszködnek azzal a kétséggel, hagyják-e, hogy a társadalmi sztereotípiák befolyásolják őket, vagy saját karrierterveiket valósítsák meg. Ebben sokszor a társ sem nyújt támaszt, mert bizonytalan abban, hogy a párját nőként vagy anyaként támogassa – a megoldás, hogy mindegyikben.
A szabálytalan menstruáció idejének meghosszabbodása, a nagyfokú vérzés gyakran a méhben található rostdaganat következménye, amelynek kialakulása kapcsolódhat érzelmi sokkhoz, traumához, amelyet a társsal vagy valamelyik fontos családtaggal való kommunikációs zavar, ambivalens viszony okozhat. Ilyen esetben az orvosi kezelés mellett sokat segít, ha a nők megtanulják kifejezni az érzéseiket.
Kockázatok és védőfaktorok
A kutatók szerint számos olyan tényező – nevezzük védőfaktornak – ismert, amely erősíti a párkapcsolatot, és általa a testi-lelki egészséget is. Ilyen a vidámság, a jókedv, amely mindkét nem számára védőernyőként szolgál a betegségek özönével szemben. Arról, hogy mi tesz egészségesebbé, illetve betegebbé egy párkapcsolatban, Kopp Mária pszichológus és Skrabski Árpád szociológus – házaspár kutatók – végeztek kiterjedt hazai vizsgálatokat.
Kiderült, hogy a férfiak esetében a pozitív életminőség háromszoros védőfaktor a betegségekkel szemben. Ezen az alábbiakat érthetjük – s ez régen megadatott a férfiaknak: tiszta ruha, meleg étel, az egészséges „kiszolgálás”, megbecsültség, kevés stressz, szeretetteljes otthon, kiszámíthatóság (ma a nők akarnak nagyobb számban válni!). A „Keress magadnak kaját, én nem vagyok a cseléded” beállítódás az eredmények szerint károsítja a férfiak egészségét (is).
Meglepő, de a nők iskolázottsága szintén védőfaktor a férfiak számára. A szőke nős viccek cáfolata, hogy a férfiak egészségesebbek az iskolázottabb nők mellett. Az olyan kölcsönösen jó kapcsolat, amely elköteleződésben, intimitásban és szenvedélyben gazdag, a férfiaknál ötszörös, a nőknél pedig hétszeres védelmet jelent. Az elégedetlenség a kapcsolattal kétszer magasabb korai halálozáshoz vezet azokkal szemben, akik megbecsülésben gazdag viszonyban élnek.
A családi problémák háromszor magasabb halálozási kockázatot hordoznak magukban: ez a legfontosabb veszélyeztető faktor a nők esetében. Egy nőt jobban megvisel, ha a gyerekekkel, szülőkkel adódik probléma, jobban átéli azok negatív érzéseit, fájdalmait. A férfiakat inkább a szeretet nélküli párkapcsolat viseli meg, a gyerekkel, szülőkkel kapcsolatos problémákat inkább a megoldandó feladatok kategóriájába sorolják.
Így a nőknek – egészségük érdekében is – különösen fontos a problémamegoldó képességük fejlesztése, amiben a legnagyobb segítség a társ, a megoldásorientált férfi lehet. De a nők elégedetlensége az anyagi helyzettel nagyobb veszélyeztető faktor a férfiak számára, mint a saját elégedetlenségük – a nők a család, a férfiak a saját anyagi helyzetüket veszik alapul.
Tehát igaza van Agatha Christie-nek, amikor azt mondta, hogy „a test csak hangszer, amin megszólal a dallam. Lehet ez szomorú, fáradt dallam. De lehet vidám is, tele életörömmel.” S életörömmel telve tovább tudunk muzsikálni. Ha partnerünk büszke a sikereinkre, támogatja, inspirálja az elképzeléseinket, munkamegosztás van a házimunkában, gyereknevelésben, az nemcsak a hatékonyságunkat növeli, de erősíti immunrendszerünket, egészségesebbé teszi testünket, lelkünket.
L. Stipkovits Erika pszichológus írása a legújabb HVG Extra Pszichológia Különszámban jelent meg. A lap témája: Boldogság minden körülmények között.
A szerző legújabb könyve a kamaszokról szól: Szeretetre éhezve.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
