Az egyéni és globális boldogság rendhagyó megvalósításáról, az emberi tudatállapotok nem szokványos megközelítéséről, a kamaszokkal való küzdelem értelméről és egy szépíró természettudós különleges (szellemi) kalandjairól is olvashatunk idén karácsonykor kiadónk pszichológiai újdonságai között. A szerteágazó témákat tárgyaló kötetek közös pontja az önmagára, a világra és a változásra nyitott személy.

Karácsony 2020
Friss cikkek a témában

Oliver Sacks: Első szerelmek és utolsó történetek

hvgkonyvek.hu

Igényes irodalmi stílus és lenyűgöző tudományos érdeklődés jellemzi Oliver Sacks utolsó, négy évvel a halála után megjelent esszékötetét. Mint mindig – mondhatnánk –, ahogyan az Ébredések, A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét, a Zenebolondok vagy a Mozgásban – Egy élet szerzőjétől megszokhattuk. A brit származású amerikai neurológustól ezúttal egymással össze nem függő, rövidebb-hosszabb (részben korábban kiadatlan) írásokat olvashatunk, lényegében mindarról, ami gazdag életpályája során foglalkoztatta: a páfrányokról, az úszásról, a tintahalakról, a skizofréniáról, a demenciáról vagy az Alzheimer-kórról.

A szórakoztató vagy elgondolkodtató történetek közül ezúttal sem hiányozhatnak az izgalmas esettanulmányok. Így esik szó Toby bácsiról, akit a családja a nappali szobában hagyott fokozatosan kihűlni, és élve mumifikálódni; a megrázó utazásokról a Tourette-szindrómás fotóssal, aki hasonló kórban szenvedő, súlyosan tikkelő embereket kap lencsevégre; és arról, hogyan figyelt fel a Creutzfeldt–Jakob-betegségre még jóval azelőtt, hogy a „kergemarhakór” nagyobb számban terjedt volna át az állatokról az emberekre.

A kötet különleges magyar vonatkozása az a kis tanulmány, amelyben Sacks neurológiai szempontból elemzi Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című művét. Ebből nem mellesleg az is kiderül, hogy az amerikai orvos milyen írói hibákat talált abban a szövegben, amelyet mindezek ellenére az agyban tett utazás önéletrajzi jellegű leírásai közül „a legeslegjobbak közé” sorol.

Nagy Henriett: Lehetnénk-e boldogabbak?

hvgkonyvek.hu

Korántsem mindenki akar boldog lenni – részben, mert sokan túl nagy jelentőséget tulajdonítanak neki és elérhetetlen elvárásokat (mint gazdagság, siker, tökéletes külső) kapcsolnak hozzá; az emberek másik része pedig negatív, nemkívánatos érzéseket és következményeket (szégyent, bűntudatot, tragédia bekövetkeztét) társít hozzá – hökkenti meg olvasóját a klinikai szakpszichológus szerző. „A boldog emberek ezzel szemben nem félnek sem a boldogságtól, sem a boldogtalanságtól.”

A kötet által kínált önismereti utazás az új évezred divatos irányzatának, a pozitív pszichológiának a boldogsággal kapcsolatos legérdekesebb tapasztalatait foglalja össze. Eközben igyekszik a figyelmet az emberi természet „jó oldalára”, az erényekre, erősségekre, pozitív érzelmekre irányítani, merthogy a „boldogság nem a szomorúság, félelem, harag és agresszió hiányát, hanem a negatív és a pozitív érzelmek optimális arányát jelenti” – hangsúlyozza Nagy Henriett.

A legfrissebb kutatásokat és számos tanulságos történetet optimálisan vegyítő kötet minden fejezet végén kérdésekkel és „boldogságnövelő feladatokkal” segíti az olvasót abban, hogy javítsa az önértékelését, elmélyíthesse a kapcsolatait, optimistábban gondolkodhasson, könnyebben birkózhasson meg a nehézségekkel. Mindezek azért is fontosak a szerző szerint, mert a kutatások alapján kijelenthető, hogy a legszélesebb értelemben vett életkörülményeink vannak a legkevésbé hatással a boldogságunkra, és a jóllétünket – a genetikán, az öröklött tulajdonságokon túl – a saját döntéseinkkel, életstratégiánkkal tudjuk leginkább befolyásolni.

Feldmár András: A tudatállapotok szivárványa

HVG Könyvek

„Szkeptikus vagyok. Kételkedem, hitetlen vagyok, és semmit sem hiszek el. Főleg azt nem, amit mondanak nekem, vagy amit olvasok. Sőt, még a saját élményeimet sem hiszem el.” Ezekkel a legendás mondatokkal kezdődött az a kurzus, amelyet 1992-ben tartott Feldmár András a debreceni egyetemen, első magyarországi megnyilatkozása alkalmával. A kötet az egykori, 11 előadásból álló sorozat anyagát tartalmazza, immár újraszerkesztve, átdolgozva, az előadó-szerző 80. születésnapjára aktualizálva.

Az azóta idehaza is sokak által kedvelt pszichoterapeuta gondolatai ezúttal is revelatív erejűek, minden olvasót gondolkodásra, szembenézésre, vagy – a szerző kedvelt kifejezésével – „felébredésre” késztetnek. Hiába nőtt az utóbbi évtizedekben szinte áttekinthetetlen méretűre a pszichológiai szak- és népszerűsítő irodalom, Feldmár vállalt szubjektivitása, sokkoló őszintesége újra és újra szíven üt.

A kötet külön érdekessége, hogy sokféle formában szó esik az LSD-ről és más pszichedelikumokról, amelyekkel a pszichoterapeuta kezdőként még akkor találkozott, amikor azok legálisak voltak. Az utóbbi időben pedig személy szerint ő is sokat tett azért, hogy – egyelőre Amerikában – gyógyászati célú alkalmazásukat lassan engedélyezzék, és pszichoterápiával kombinálva bevessék a poszttraumás stressz szindróma vagy a depresszió kezelésében.

L. Stipkovits Erika: Szeretetre éhezve

hvgkonyvek.hu

A párkapcsolatokról, a testvérszeretetről, a szülőségről, a nagyszülői élethelyzetről szóló kötetei után az ismert szakember ezúttal a kamaszkor vélt vagy valós nehézségeit veszi górcső alá – a szülők szemszögéből. Kötetében 11 gyakori tévhitet tárgyal részletesen, amelyeket a felnőttek gondolnak cseperedő – és egyre szemtelenebbnek, bezárkózóbbnak vagy épp meggondolatlannak tűnő – gyerekeikről.

A klinikai szakpszichológus saját élet- és terápiás tapasztalatából merített példák, valamint kutatások segítségével olyan témákat tárgyal, mint a kiszámíthatatlanná váló érzelmi és hangulati reakciók, a kommunikációs nehézségek, a szülői ház helyett a kortárs kapcsolatok előtérbe helyezése, a serdülők kapcsolata a mozaikcsaládokban, a hisztihez vagy az ébredő szexualitáshoz való viszonyu(n)k.

A részletesen körbejárt (és cáfolt) tévhitek bemutatása során azonban a szakember azt sem titkolja, hogy nincs kész recept, ami „gombnyomásra” működve, egy pillanat alatt megoldaná ezeknek az éveknek a nehézségeit. De szerinte nem is feltétlenül ez a cél, hiszen ebben az életszakaszban az olvasó számára a legfontosabb az önismeret fejlődése, „hogy tudjunk tanulni egymás viselkedéséből, abból, mit mutat számunkra a család dinamikája, a tükör, amelyet gyerekeink tartanak elénk.”

Végső soron ugyanis „gyerekünknek a felnőtté válást önállóan kell csinálnia, mi csak a pálya szélén szurkolunk, és támogatjuk, ha nagy gond van” – hangsúlyozza Stipkovits Erika. No meg azt se feledjük, hogy a „szurkolás” mellett azért van feladata is a szülőnek: „jelen lenni a kamasz életében, szeretetéhségét igénye szerint kielégíteni, fizikai értelemben és figyelmünket adva.”

Rutger Bregman: Emberiség – Mégis jobbak lennénk, mint hittük?

Igazi pozitív pszichológia – történelemkönyv formájában. A rendkívül népszerű, csodagyerekként emlegetett fiatal holland történész új kötete ugyanis azt boncolgatja, hogy az ember a közvélekedéssel ellentétben – miszerint természettől fogva rossz és önző – valójában eredendően jó és barátságos lény („a lelke mélyén egészen tisztességes”), aki sokkal jobban hajlik az együttműködésre, mint a versengésre.

A 200 ezer év történelmét elegánsan feldolgozó szerző történelmi eseményeket (például a nácik és a britek II. világháborús bombázásait vagy az igazi A legyek ura sztoriját) és híres pszichológiai kísérleteket elemezve jut arra a következtetésre, hogy „a katasztrófák a legjobbat hozzák ki az emberekből.” Egyszersmind azt is megvilágítja, miért gondoljuk ezt általában épp fordítva, és milyen mechanizmus révén tévesztenek meg bennünket az álhírek vagy a média.

Bregman célja végső soron több, mint puszta szórakoztatás vagy ismeretterjesztés. Azt szeretné, ha minél nagyobb teret nyerne a „realizmus”, az „emberiség új szemléletének az ideje”, és azáltal, hogy az emberek hűek lesznek (vagy maradnak) a természetükhöz, és bizalmat szavaznak egymásnak, végső soron sokkal jobb hellyé teszik a világot. „Lehet, hogy először hiszékenynek és naivnak fognak tartani minket, de ne feledjük: akit ma naivnak tartanak, arról holnap könnyen kiderülhet, hogy a józan ész szavát követte” – fogalmaz töretlen optimizmussal a kötete végén.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, amely lelkünk sötét és napos oldalával foglalkozik.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.

 


hvg360 Németh András 2025. február. 14. 18:36

Trump és kinevezettjei most egyértelművé tették Ukrajnáról, amit eddig nem lehetett kimondani

Bár igaz, hogy Donald Trump és az amerikai elnök magas rangú kinevezettjei elébe mennek az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos orosz követeléseknek, Ukrajnában úgy vélik, az egyre valószínűbbnek tűnő tűzszüneti tárgyalásokon nem csak Moszkva érdekeit veszik figyelembe. Többek szerint egyébként nincs is végleges amerikai béketerv, inkább arról van szó, hogy a mindkét felet zsaroló washingtoni kormányzat a fejleményekhez igazítja következő lépését.