Attól függően, hogy milyen típusú anyák vagyunk, vagy milyen anya nevelt minket, különféle sémák állhatják útját annak, hogy anyai szerepünkben kiteljesedjünk. Hogyan vehetjük észre és írhatjuk át a káros sémákat?
Önmagunkról kialakított képünket kicsi gyermekként alapozzuk meg, így az sosem objektív, mert irreális vágyak, érzelmek mentén alakul az a kiterjedt mintázat, a séma, amely emlékekből, érzelmekből, gondolatokból, testi érzésekből áll, és önmagunkon túl a kapcsolatainkra is vonatkoztatjuk.
A fejlődés korai szakaszában kialakult sémák korábban a környezet kezelésének hatékony eszközei is lehettek, ezért rugalmatlanok, ellenállnak a változásnak, a későbbi életkorban viszont zavarok forrásaivá válnak.
Például a depressziós (állapotából adódóan távolságtartó) anya pici gyereke sír, kiabál, hogy az anyja megetesse, odamászik a révedő mamához, ütögeti, a ruháját húzkodja, hogy figyelmet, ételt kapjon. Ez a viselkedés akkor életmentő volt, később viszont a rögzített ítélet már káros, miszerint „akkor kapok figyelmet, ha erőszakos vagyok.”
Ártó önostorozás
A szülő–gyerek kapcsolat egyéb frusztrációi, a korai szülői reakciók, a betöltetlen szükségletek gyakran irreális érzéseket, hiedelmeket alakítanak ki magunkról, a világról, és az évek során finomodnak ugyan, de alapvetően megmaradnak egy életen át – ám önismeretünk fejlesztésével felnőttként ez is alakítható.
Ha kicsiként azt rögzítettem, hogy „nem vagyok jó”, akkor, ha sír a gyerekem, azonnal jön a hibás következtetés, s vele a mérhetetlen szorongás és bűntudat: „ha sír a gyerekem, nem vagyok jó anya”. Sőt még tovább ostorozzuk magunkat, miszerint „a gyerekemnek sem vagyok elég jó”.
Túl kevés vagy túl sok
Több okuk is van a káros sémák kialakulásának. Ha a gyermek túl keveset kap valami jóból, ölelésből, simogatásból, meséből, együtt töltött időből, bizalomból, elfogadásból, vidámságból, együttes játékból stb. Vagy éppen túl sokat kap valami rosszból, ami történhet „ciánüzemmódban” (egyszeri mérgezés, azaz trauma által) és „arzénüzemmódban” (az arzén fokozatosan gyűlik fel a szervezetben, és akkor pusztít, amikor elér egy bizonyos szintet). Ez lehet lelki, fizikai vagy szexuális erőszak, gyűlölködés, stressz, irreális követelés, büntetés stb.
Kóros séma rögzül akkor is, ha a gyermek éppen túl sokat kap valami jóból: kényeztetésből, babusgatásból, engedékenységből. Gyakori, hogy a gyerekkorában elhanyagolt vagy bántalmazott szülő ellenazonosulással átesik a ló másik oldalára, mert nem akarja kitenni saját gyerekét olyan szörnyűségeknek, amilyeneket ő átélt. Így lehet önző, narcisztikus nagypapának „érthetetlen módon” önző, narcisztikus unokája, miközben az anya, a nagypapa lánya odaadó, segítőkész ember.
Sémakémia
Sémáink utánzással is bebetonozódnak, amikor a gyerek követi a szüleitől (vagy más tekintélyszemélyektől) látott viselkedési mintát, ám soha nem a szülő változatlan másaként. Bizonyos dolgokat átvesz, másokat nem, szemben a testvérével, aki ugyanazon környezetben más mintákat tesz magáévá.
Felnőve sok ellentétes élmény, inger ér minket, mégis a sémák változatlanok, felnőtt korban is gyermekkori élményvilágunkat tükrözik. Hogyan lehetséges ez? Egyrészt a sémát megerősítő információkat eltúlozzuk, a sémának ellentmondó információkat pedig figyelmen kívül hagyjuk.
Másrészt tudattalanul olyan helyzeteket, kapcsolatot választunk, ami a kóros sémát erősíti. Például hideg partnert választunk, aki erősíti a sémánkat az érzelmi elhanyagoltságról. A sémakémia szerint az a potenciális partner lesz ugyanis számunkra vonzó, aki aktiválja a sémáinkat.
Például a csökkentértékűség sémával az egyén ellentétbe fordítással is enyhíti a feszültségeit, kritizálja a párját (másokat is), miközben ő tökéletesnek tűnik, vagy kerüli a gondolatok, érzések őszinte kifejezését, esetleg éppen aláveti magát a sémából eredő meggyőződésnek (itt: „nem vagyok elég jó”), és kritikus, elutasító barátokat, partnereket választ, míg meg nem változtatja mélyen rögzült hiedelmeit.
Olvassa tovább L.Stipkovits Erika pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, melynek témája az anyánkhoz való viszonyunk és az anyaság. A szerző kamaszokról szóló új könyve már kapható.
Jöjjön el a következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonba, ahol L.Stipkovits Erikával beszélgetünk a lehető legjobb kamaszkorról. Időpont: december 10., 18:00
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.