Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem kedvező, ha túl nagy elvárásokat állítunk magunk elé, mivel növeli a csalódások esélyét. De az sem, ha alulértékeljük a képességeinket és lehetőségeinket, mert attól fásultakká és kiégettekké válhatunk.
A boldogságszakértő Sonja Lyubomirsky, a Kaliforniai Egyetem pszichológiaprofesszora a boldogság fokozására alkalmas, „jó célok” hat kritériumát fogalmazta meg 2008-ban. Eszerint a „jó cél” belső, hiteles, megközelítésen alapuló, harmóniában áll a többi célunkkal, rugalmas és tevékenységre irányul.
A belső kritérium arra vonatkozik, hogy az adott célt mennyire érezzük értelmesnek, a jó cél ebben az értelemben hozzájárul a személyiségünk fejlődéséhez, és mások számára is hasznos. Egy cél attól lesz hiteles, hogy azonosulni tudunk vele, vagyis a sajátunknak érezzük, mert igazából nekünk fontos, és nem másoknak akarunk megfelelni a megvalósításával. Azzal, ha a célt megközelítésen alapulva fogalmazzuk meg (például: „boldog párkapcsolatban szeretnék élni”, ahelyett, hogy „nem szeretnék egyedül lenni”), elkerüljük, hogy negatív szemüvegen keresztül nézzük a dolgokat, és túlérzékenyekké váljunk az esetleges fenyegetésekre és kudarcokra.
A többi célunkkal harmonikusan összeillő és rugalmas kritériumok azért fontosak, hogy a céljaink nagy eséllyel teljesíthetők legyenek, még akkor is, ha időközben változnak a körülmények. A nem általánosságban megfogalmazott, hanem tevékenységre irányuló cél (például: az „egészséges akarok lenni” helyett a „törekedni fogok arra, hogy egészséges ételeket egyek”) lehetővé teszik, hogy a céllal kapcsolatban folyamatosan új kihívásokat tudjunk majd megfogalmazni.
A fontossági sorrend
Tim Kasser, világszerte ismert amerikai pszichológus szerint leggyakrabban a céljaink között feszülő konfliktusoknak köszönhető, ha nem valósítjuk meg valamelyiket: ilyen lehet például egyszerre küzdeni a szakmai sikerekért és a családalapításért. Úgy érezhetjük, ha az egyik célunkért küzdünk, azzal megnehezítjük egy másik cél eredményes elérését.
Ebből kiindulva az élettel való elégedettség szempontjából nagy a jelentősége, ha tudunk fontossági sorrendet felállítani a céljaink között, illetve ha igen, milyet. Kasser azt hangsúlyozza, hogy lényeges az önmagukban is jutalmazó célokat megkülönböztetni azoktól, amelyeket elsősorban a társadalom elvárásai hatnak át. Ha a társadalom által előírt úgynevezett külső célokat tartjuk elsődleges fontosságúaknak (amilyen a vonzó külső vagy az anyagi jóllét), akkor kisebb esélyünk van a boldogságra.
Ugyanakkor, ha a belső célok kerülnek a prioritáslistánk tetejére (például mélyebben megérteni dolgokat; azt csinálni, amiben hiszünk; tenni valamit másokért, a világért), akkor magasabb szintű elégedettséget fogunk megtapasztalni. A legtöbb ember külső és belső típusú célok elérésére egyaránt törekszik, a jóllét szempontjából a hangsúly itt a fontossági sorrenden van.
Érdekli, hogyan valósíthatjuk meg céljainkat? Olvassa tovább Nagy Henriett pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely valódi vágyainkkal, legbensőbb motivációinkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, páros belépőt nyerhet a budapesti Frida Kahlo-kiállításra. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
