Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A szexet habzsoló emberek gyakran tűnnek nagyvilági életmódot folytató, irigylésre méltó sármőröknek vagy díváknak, pedig a szenvedélyük teljesen más karaktert rejt.
„Nimfomániás vagyok, és szeretem magam emiatt. De mindenekfelett imádom a nemi szervemet és a mocskos, romlott bujaságomat” – mondja Joe, Lars von Trier híres filmjének nimfomániás karaktere másik hat szexfüggő nőnek az önsegítő csoportban, miután közel egy hónapig kibírta közösülés nélkül. S ezzel ismét visszazuhan az életét minden területen romba döntő függőségébe, csillapíthatatlan és kontrollálhatatlan szexuális éhségébe. Pedig ha ránézünk Joe-ra, inkább szomorkás, visszahúzódó nő benyomását kelti, akiről talán senki sem hinné első látásra, hogy súlyos problémái vannak a szexszel.
A nimfománia vagy szexfüggőség komoly lelki betegség, amelynek rejtőzködő mivoltát nemcsak a szexualitással kapcsolatos társadalmi normák és előítéletek erősítik, hanem a függő személy erős szégyenérzete is. Éppen ezért sajnos nincsenek arról megbízható adatok, hogy ez az addikció mennyire elterjedt.
Mindenről az jut eszébe
De honnan is tudhatjuk, hogy valaki szexfüggőségben szenved, melyek a jellemző tünetek? Három különösen fontos ismérve van: a kontrollvesztés, a megszállottság és az, hogy a függő a káros következmények ellenére sem képes ellenállni szexuális vágyainak.
A szex tehát uralkodik az élete minden területén, és ha fellobban a vágy, nincs semmi és senki, aki gátat szabna a szexuális élménynek. Az ilyen élmény persze sokféle arcot ölthet: a kényszeres önkielégítéstől kezdve a telefonszexen, a pornográfianézésen és a prostituáltakkal való rendszeres együttléten át a szexuális partnerek folyamatos váltogatásán keresztül egészen a különböző parafíliákig (például leskelődés, magamutogatás, szado-mazochizmus, pedofília).
A parafíliák kivételével (amely alapvetően valamilyen patológiás szexuális hajlam) a többi szexuális viselkedés az egészséges szexuális élet része lehet – amennyiben nem válik olyan mértékben rendszeressé, hogy negatívan hat a személy és környezete életére. A megszállottság arra utal, hogy a személy számára a szex minden, és az élet minden egyéb területe teljesen háttérbe szorul. A szenvedélyre szánt rengeteg időbe ilyenkor nemcsak maguk a szexuális élmények tartoznak, hanem a szexuális aktusok tervezgetésére, megszervezésére, az életmód mások előtti leplezésére és a negatív következmények orvoslására fordított idő is.
A szexfüggő személy megszállottsága abban is jól érzékelhető, hogy mindenről a szex juthat eszébe. Igazán kifejező Trier A nimfomániás című filmjében az a jelenet, amikor Joe – megpróbálván leküzdeni függőségét – igyekszik minden olyan ingert kiiktatni a környezetéből, ami a szexre emlékezteti. Esetében ez azt jelentette, hogy letakarta az összes tükröt és üveget, leragasztotta az összes bútor sarkát, télikabátba öltözött és kesztyűt húzott, majd mozdulatlanul feküdt az ágyon.
Szégyenérzet és bűntudat
A harmadik fő tünet szinte adja magát mindezekből: a szexfüggőségnek súlyos következményei lehetnek, de ezek sem visszatartó erejűek. A szexuális úton terjedő betegségek mellett gondoljunk a nem kívánt terhességekre és abortuszokra, de akár különböző fizikai sérülésekre is. A szexfüggők az átlagosnál jobban ki vannak téve szexuális erőszaknak vagy fizikai bántalmazásnak is.
Az érzelmi és pszichológiai következmények között talán legfontosabb az erős szégyenérzet és a bűntudat. Az érintettek szorongásokkal, reménytelenséggel és kétségbeeséssel élnek együtt, ami gyakran depresszióhoz vezet. Magányosnak és elszigeteltnek érzik magukat, kapcsolataikban kudarcot vallanak.
Szerető testek
Ha ilyen súlyos árat kell fizetni mindezért, akkor – a pillanatnyi mámoron túl – mégis mi az, ami miatt nem képesek kikerülni a mókuskerékből? Mit ad számukra a kényszeres kontrollálhatatlan szex? Mindenekelőtt azt az illúziót, hogy ők értékes és szerethető emberek, akiknek kezükben a hatalom. És hogy nem magányosak.
Ám ha bárki azt hiszi, hogy a szexfüggők nem magányosak, hiszen rengeteg partnerük van – hát téved. A belső magány mindent felőrlő, és a folyamatos szexuális élmények ezt az érzést is igyekeznek csillapítani. Egy 32 éves szexfüggő nő így vall életéről egy amerikai szexaddikciós blogon: „Kívülről talán izgalmasnak tűnik ez az élet, de valójában nagyon magányos vagyok. Hiába szexelsz annyi emberrel, nincs senki, akivel elbeszélgethetnél. És egyedül vagy az összes hazugságoddal. Rohadt egy élet ez, de fogalmam sincs, hogy másszak ki belőle.”
Nem hangzott el, hogy szeretlek
Az okok feltárásához minden esetben a gyermekkorig kell visszanyúlnunk. A kutatások és a terápiás helyzetek tapasztalatai szerint gyakorlatilag nincs olyan szexfüggő személy, akit ne ért volna valamilyen komoly lelki sérülés gyermekkorában. Ezen sok esetben éppen szexuális és/vagy fizikai bántalmazást kell érteni, de ennél még gyakoribb a súlyos érzelmi elhanyagolás.
A 27 éves amerikai szexfüggő George esete – amelyet a témával kapcsolatos egyik amerikai szakcikk idéz – például olyan szülőket mutat be, akik szinte semmi időt sem fordítottak gyermekük érzelmi szükségleteinek kielégítésére. A lelkipásztor apa csak a hivatásának élt, az óvónőként dolgozó anya pedig a fiát már néhány hónapos korában mások felügyeletére bízta a munka és a háziasszonyi kötelességek miatt.
Ráadásul mindkét szülő azzal a gyermekkori tapasztalattal érkezett a házasságba, hogy az érzelmek kifejezése nem ildomos egy családban – így George-éknál sem hangzott el soha, hogy „szeretlek”. Ezért aztán a fiú már tizenévesen fantáziavilágba menekült, ahol képzeletbeli gyönyörű nővel szerették egymást.
Póteszközök keresése
A szexfüggők – mivel gyermekkorukban nem kapták meg az érzelmi szükségleteiket kielégítő élményeket – felnőttkorukban póteszközöket keresnek. Túlzott szexuális magatartásuk kizárólag önmaguk kényeztetésére szolgál, ezzel próbálják a szerethetőségüket, illetve az önbecsülésüket növelni.
A jó hír, hogy a szexfüggőség kezelhető. Elsősorban pszichoterápia segíthet, amelynek keretében többek között a gyermekkori szégyenérzet és értéktelenség-érzés okainak feltárása, a saját érzelmi szükségletek felismerése és megfelelő megküzdési stratégiák kifejlesztése a cél.
Ha magára ismer, és változni szeretne, itt kaphat segítséget.
Kun Bernadette pszichológus
Hasonló cikkeket a legfrissebb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat. Keresse az újságosoknál – online megrendelést és előfizetési akciókat pedig itt találhat.
