Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mit tegyünk, hogy a kamaszunk a lehető legkevésbé sérüljön a válás során? A szülők sokszor saját indulataikkal és fájdalmukkal vannak elfoglalva, ám fontos, hogy tudatosítsák, a gyermekre a látszatnál sokkal mélyebben hat a válásuk.
A terapeuta esetei sorozat nemrég megjelent Ketten háromfelé ‒ Válás gyerekkel című kötetéből választ kaphatunk a kérdéseinkre, miközben figyelemmel kísérjük a 13 és fél éves Szonja két éven át tartó gyermekterápiáját. A szülők azért keresik fel Deliága Éva gyermekpszichológust, mert gyermekük sokat betegeskedik, lehangolt, máskor viszont tüskés, flegma. Szélsőséges reakcióit vajon az otthoni feszültség váltja ki vagy ezek csak a kamaszkor velejárói?
A pszichológusnak sincs könnyű dolga a kamasszal, hiszen a gyerekterápia szerves részét képező játékterápiára már nem mindig nyitott a serdülő, viszont még nincs meg a kellő önreflexiója, tudatossága, hogy megfogalmazza az érzéseit. A bizalom kiépítése nem egyszerű feladat, ám amint a kamasz bizalmába fogadja a szakembert, a szülők által közösen választott pszichológus lehet az a független személy, akinél a gyermeknek nem kell attól tartania, hogy elárulja valamelyik szülőjét, ha panaszkodik.
A gyerek nem kis felnőtt
A kötetben lassan kibomlik előttünk, hol látja Szonja a helyét a családban és a világban. Előkerülnek a szülők válásával kapcsolatos érzések, a szomorúság és a harag. A pszichológusi rendelőben Szonja egy másik szemszögből tud ránézni, hogyan reagál a feszültségre, az új partnerek megjelenésére, hogyan tud átállni az új napi rutinra, hogyan telnek az első külön töltött ünnepek.
Szonja az édesanyját okolja a válásért, és főként az édesapja érzelmi viszonyulását veszi át. Az apa elkezdi túl felnőttesen kezelni Szonját, sok mindenben kikéri a véleményét. A szülőkonzultációkon a pszichológusnak lehetősége van rámutatni, hogy nem szerencsés, ha a gyermek érzelmi vonatkozásban a hiányzó partner szerepét tölti be.
„Válás esetén a felnőtt felek önismeretének hiánya, az elégtelen érzelmi feldolgozás és megküzdés hibás működést okoz, aminek a gyermek látja kárát. A szerepek összekuszálása az egyik legsúlyosabb hiba. A gyerek nem a barátnője és nem az anyja a szülőjének, a fiú nem az új férfi a háznál! A gyerek nem a szülő lelki szemetesládája, és nem kis felnőtt – hanem gyerek. Jó lenne ebben a szerepben meghagyni.” – hangsúlyozza Deliága Éva.
Így terheljük meg igazán
Ha a szülő a nehéz helyzetben nem gyerekként viszonyul a gyermekéhez, hanem társként, terapeutaként vagy éppen legjobb barátnőként tekint rá, akkor felnőtt szerepbe kényszeríti. Olyan dolgokat vár el, és olyan dolgokat oszt meg a gyermekkel, ami nem az életkorának megfelelő, és megterhelő a számára. A gyerek ilyenkor azt érzi, hogy neki kell megoldania a szülő problémáját, ami erős szorongást vált ki belőle, és bűntudat gyötri, hogy nem tud megfelelni az elvárásoknak.
Közben a saját igényei, vágyai, életkori feladatai háttérbe szorulnak. Ha a szülő figyelmen kívül hagyja, hogy a gyermek ‒ a szülők kapcsolatának megromlása ellenére ‒ továbbra is mindkét szülőjét szereti, és a másik szülőt szidja a gyermek füle hallatára vagy olyan információkat oszt meg vele, amit titkolnia kell a másik szülő előtt, a gyermekben lojalitáskonfliktus alakul ki.
Pláne nem terapeuta
A gyerekek mindezen kezdetleges problémakezelési módszerek elszenvedői, ezért is fontos, hogy a szülő feldolgozza a válás krízisét. Sokféle út létezik, van, aki akár futással oldja feszültségeit, más pszichológushoz fordul segítségért, de az önismereti munka nem spórolható meg. A helyes arányt kell eltalálni, hogy a szülő mennyire mutassa ki fájdalmát, összetörtségét.
„Hiba lenne hazudni a gyereknek, és eltitkolni, hogy baj van, hiszen a gyermek megérzi, és egyedül marad a kérdéseivel, ha titkolóznak előtte. Ugyanakkor hiba rázúdítani minden fájdalmat, mert a szülő nem várhatja el saját kiskorú gyermekétől, hogy ő legyen a terapeutája, ő viselkedjen érettebben. A gyerekek hiteles, nem tökéletes, hanem csak ’elég jó’ szülőre vágynak, akinek lehetnek rossz érzései, lehet rossz passzban, ám alapvetően lehessen rá számítani.” – véli a pszichológus a kötetben.
A belső erőforrások megtalálása
Szonja terápiájának előrehaladtával egyre inkább megjelennek kamaszos témák: szerelem, kortárs kapcsolatok, identitás, virtuális világ. A pszichológiai foglalkozásokon a lány igazán önmaga lehet, és közben észrevétlenül megtanulja összeszedettebben átadni az érzéseit, hiszen változást hoz, ha megfogalmazza, mi zajlik benne. Szabadon ki tudja adni dühét, keserűségét, és kapcsolódni tud belső erőforrásaihoz. A szülőkonzultációkon pedig a szülők is fel tudják tenni kérdéseiket, és a szakember is tudja támogatni őket, hogyan tudnak jó érzelmi kapcsolatot ápolni egy hol lázadó, hol apatikus kamasszal.
Tanács Eszter
Jöjjön el a következő HVG Extra Pszichológia Szalonba, ahol Deliága Éva gyermekpszichológussal beszélgetünk arról, hogyan lehet úgy válni, hogy a lehető legkevesebbet sérüljön a gyerek. Jegyvásárlás és további infók itt.
A terapeuta esetei sorozatról itt talál információkat.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely a nemek, a nőiesség, férfiasság témáival foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk Susan Quilliam Hogyan válasszunk társat? című könyvével. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
