Az önmagunknak feltett kérdések és a válaszadással töltött minőségi idő talán az egyik leghasznosabb önsegítő technika.
Az önreflexió egyrészt igazi én-idő: a saját életünk főszereplőivé válunk a kérdés-felelet kidolgozásakor. Másrészt a válaszkereséssel nem emésztjük magunkat, hanem konstruktívan ügyködünk a megoldáson. Tudnunk kell, hogy az őszinte válaszok megtalálása kőkemény munka, ám biztos, hogy a jövőnk szempontjából hasznos eredményt leszünk képesek kihozni.
Ne kényszerítsük magunkat a gyógyulásra, adjunk időt arra, hogy megéljük a fájdalmat, a nehézséget: jogunk van rá. És természetesen a másik oldal is fontos: ne hagyjuk magunkat túl hosszú ideig a fájdalom köntösébe csavarodni. Ahhoz, hogy ki tudjunk látni a nehézségeinkből, még az önsajnálat mocsarából is tehetünk fel kérdéseket.
1. Hogyan tudok most ebben a nehéz helyzetben gondoskodni magamról
2. Mi esne jól?
3. Hogyan tudok mentálisan és fizikailag még jobban törődni magammal?
4. Mi a legjobb ebben a nehéz helyzetben?
5. Ha a barátom/barátnőm lenne ebben a helyzetben, milyen tanácsot adnék neki?
6. Miből veszem majd észre, hogy kicsit már jobban vagyok?
7. Hogyan tudok most egy aprócska lépéssel továbbhaladni?
8. Kinek a segítségét fogadnám el szívesen?
Márton-Koczó Ildikó coach, Gordon-tréner