Régészeti kiállítás a BTM Vármúzeumában
A kiállítás megtekinthető: 2018. szeptember 2-ig

Lakáskultúra - a királyi palotától a paraszti otthonig

A kályha a közép-európai lakáskultúra nagy találmánya. A „feltalálása” óta (12. század) lehetővé vált, hogy a téli hideggel küszködő emberek – a királytól a parasztig – házaikban füstnélküli szobát építve gyökeresen javíthassanak életminőségükön.

Az Alpoktól a Baltikumig

Jelenlegi tudásunk szerint az Alpok hegyei között megbúvó Svájcban alakult ki a középkor egyik legfontosabb találmánya a lakáskultúrában: a kályha. Ezen a hideg vidéken kezdtek el a lakosok először cserépedényeket, majd a 12‒13. században már külön erre a célra készített, korongolt ún. „kályhaszemeket” építeni a kemencék falába, megnövelve velük a fűtőfelületet, és általuk a kályha hőleadó képességét is. A praktikus újítást továbbfejlesztve később már jó hőtároló képességgel rendelkező kerámiacsempékből építették fel a kályhát, az egykori kemencék agyagtapasztása ezután már csak kötőanyagként szolgált. Az egyszerű, könnyen és olcsón kivitelezhető, kényelmet biztosító fűtőberendezés gyorsan elterjedt, főként az Alpoktól északra és keletre eső, hűvösebb területeken: Németföldön, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban, fel egészen a Baltikumig.

Kályhacsempe, a régészek egyik kedvenc lelettípusa

A kályhacsempék a régészeti ásatások legmegbecsültebb leletei közé tartoznak. Az idővel jól dacoló kerámia töredékek számos fontos lelőhely: királyi paloták, várak, kolostorok, városi lakóházak, vagy vidéki nemesi kúriák, sőt paraszti otthonok feltárásai legértékesebb tárgyainak számítanak.

Kályhacsempék sokszínű témái

A kályha nem csupán a fűtőberendezés szerepét töltötte be, hanem mintái, díszítései révén a szoba egyik, sokszor presztízs értékű dísze is lett. A kályhacsempéken ábrázolt képek, motívumok a geometrikus mintáktól kezdve a figurális jelenetekig sokféle képi ábrázolást jelenítettek meg az adott kor stílusához, divatjához igazodva.

A kiállítás ezt a változatos világot mutatja be átfogó jelleggel, a történeti Magyarország területére koncentrálva, de távolabbi párhuzamokat is megidézve. A tárlaton a látogatók megismerkedhetnek a magyar királyi udvar kályháival, a kályhák készítésének „titkaival” és történetével, valamint a csempéken megelevenedő ábrázolásokkal, melyeken a bibliai, mitológiai, népmesei és világi személyek, s történeteik jelenítődnek meg.

„Ha a róka prédikál, akkor vigyázz a libákra!”

A Besztercebányáról származó, 15. századi, libáknak prédikáló rókát ábrázoló csempe azt az Európa-szerte ismert közmondást jeleníti meg, mely érdekes módon épp Magyarországon nem terjedt el:
„Ha a róka prédikál, akkor vigyázz a libákra!”
Az álszenteskedést, téves tanítást, félrevezetést, lelket elrabló eretnek tanokat szimbolizálja ez a kifejezetten közkeletű motívum, melynek rengeteg középkori ábrázolása lelhető fel, akár zománckanálon, fafaragáson, de festményeken, kályhacsempén is.

Igy készül a kályhacsempe:

A középkori ember fagyos napjait otthonos meleggel megtöltő kályhák mellett festményeket, ősnyomtatványt, grafikát és egyéb tárgyat is megtekinthetnek a látogatók.

Az ország múzeumai már régóta gyűjtik ezeket az emlékeket, átfogó, tematizált bemutatásuk azonban, bár sokszor tervezték, most először valósul meg a BTM Vármúzeumban.

A kiállítást a magyar kályhacsempe-kutatás legnagyobbjai: Holl Imre és Sabján Tibor emlékének ajánljuk.

A kiállítást rendezte: Dr. Végh András, a BTM Vármúzeum igazgatója Kiss Virág (BTM) és Kocsis Edit (MNM Mátyás Király Múzeuma) közreműködésével.

Minden információ a kiállításról itt: http://www.btm.hu/?q=kcs0.