Bár az új adótörvény javaslatait még nem tárta a kormány a parlament elé, a körvonalak azonban már jól látszanak, s néhány olyan kitételt is találunk, amely – uniós harmonizáció lévén - egészen biztosan „átmegy”. Az Unió irányelveivel például nem összeegyeztethető az eddigi magyar gyakorlat, amely adóztatás szempontjából különbséget tett az egy, illetve több komponensű szolgáltatások között. Az utaztatás nyelvére lefordítva tehát nem esett egy megítélés alá , ha egy utazási iroda mondjuk csak szállodai szobákat értékesített, illetve ha komplett utazási csomagokat árult. Mostantól ez bizonyosan nem így lesz – tudtuk meg Dr. Vágyi Ferenctől, a Adózóna  adószakértőjétől – hiszen az Unióban mindenütt egységesen kezelik ezeket a szolgáltatásokat -függetlenül attól, hogy hány elemű – mindenhol árrés-adóztatás van. Ismételten átültetve ez annyit tesz, hogy míg eddig a kizárólag egy szolgáltatást értékesítők a teljes összeg alapján áfáztak, addig ezután az utastól kapott összeg és az utasnak mástól megrendelt szolgáltatás összegének különbözete, tehát az árrés után kell csak megfizetni az áfát.

 A Magyar Utazásszervezők Szövetségének adószakértője, Antalóczy Györgyné úgy fogalmazott, mindenképpen pozitív eleme a csomagnak, hogy megszűnik a „kényszercsomagolás”, vagyis az a gyakorlat, amikor az utazási irodák a kedvezőbb adózás érdekében plusz szolgáltatásokat kénytelenek hozzárendelni, mondjuk egy szálláshely értékesítéséhez. Rosszul járnak viszont azok a cégek, amelyek – és ilyenből van több - közvetített szolgáltatásokat is értékesítenek. Ilyenek például azok az irodák, amelyek kifejezetten tréningek szervezésére szakosodtak. Ilyen esetekben mondjuk egy három napos szállodai tartózkodás mellé jár még maga a tréning, étkezés és egyéb szolgáltatás, amelyekről ha az utazási iroda állítja ki a számlát, akkor csak az árrés utáni áfát tüntetheti fel. A szervezés során felmerülő közvetített szolgáltatás megfizetett áfáját tehát nem vonhatja le.

A másik fontos eleme a tervezetnek - s ez már biztosnak látszik -, hogy megszűnik az eddigi engedékenység, amely lehetővé tette, hogy az utazási irodák válasszanak az időszakonkénti, illetve a pozíciószám szerint számított árrés utáni adózás között. A jövő évtől már egységesen az utas által fizetett/fizetendő díj és a más által teljesített szolgáltatásnyújtás miatt fizetett/fizetendő összeg különbségeként kell kiszámítani az árrést, amely Dr. Vágyi Ferenc szerint gyakorlatilag olyan, mint korábban az (áfa-elszámolási) időszakonkénti elszámolás. A pozíciószámokat eddig úgy alakították ki az irodák, hogy egy pozíciószám alá tartozott mondjuk egy adott évben minden út, ami Tunéziába, három csillagos szállodába vezetett, félpanzióval. A nyereség ilyenkor nagyban függött az árfolyam-ingadozásoktól. A nyereséges utak árrését pedig csökkentette a veszteséges, azonos pozíciószámú utak árrése. E tekintetben tehát a törvénytervezet mostantól nem lesz megengedő.

Vannak jó elemei is a törvénytervezetnek – mondja Antalóczy Györgyné – ilyen például maga a törvényi szintre emelés, amely egységes irányadásnak minősül, az Uniós elvekhez illeszkedően kodifikálja az adórendszert. Ugyanakkor viszont problematikus elemként emeli ki azt a részt, amely arról rendelkezik, hogy az utazási irodáknak kötelező lesz a tényleges teljesítést követő nyolc napig bezárólag kiállítani a számlát, amely a fentiek szerint számított árrést tartalmazza. Ez a határidő szerinte igen szoros, amennyiben elfogadásra kerül, komoly problémákat okozhat a jövőben.