Megnevezték a világ 7 új csodáját szombaton Lisszabonban. Az ünnepélyes keretek között zajló rendezvénynek igen illusztris vendéglistája volt. Az est házigazdája, Hilary Swank, színésznő mellett a meghívottak között szerepelt Jennifer Lopez, Neil Armstrong, Jose Carreras és Christiano Ronaldo – akinek dedikált pólójához is hozzá lehetett jutni.


A kínai Nagy Fal, a Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiro-ban, Chichén Itza maja piramisa, a római Colosseum, a sziklaváros, Petra Jordániában, a perui Machu Picchu és a Taj Mahal kapta a világ minden részéről telefonon, interneten és sms-ben érkező szavazatok többségét.





A „bónusz” csoda utólag kreált kategóriájába pedig a gízai piramisok kerültek, mégpedig az Egyiptomi kormány kezdeményezésére, aki korábban nehezményezte, hogy az ókori „világ hét csodája” közül egyedüliként megmaradt piramisok nem vesznek részt a megmérettetésen. A szervezők végül – május végén - tiszteletbeli csodának nevezték ki a piramisokat.

A kampány kiötlője egy svájci születésű kanadai üzletember, Bernard Weber. A múzeumi kurátorként és filmkészítőként is ismert férfi úgy vélte - „az örökségünk a jövőnk” szlogent hirdetve -, hogy ideje lenne a ma is létező építmények közül kiválasztani a világ 7 új csodáját, hiszen legutóbb 2000 évvel ezelőtt történt ilyen, s a hétből hat már nem is létezik. A 2001-ben indult kampányba első körben 200 nevezés érkezett, amelyből 77-et kiválasztva egy szakmai zsűri szűkítette tovább a kört arra a 21 építményre, amelyre bárki szavazhatott. A hetvenhetes listán még a mi Parlamentünk épülete is szerepelt, méghozzá a 33. helyen, de innen már nem jutott tovább.

Az ötlet menedzselésére létrehozott alapítvány, a New 7 Wonders Foundation szerint közel 100 millió szavazat érkezett. A szervezők egyébként a befolyt összeg feléből jótékonykodnak: a tálibok által felrobbantott afganisztáni Buddha-szobrok rekonstruálására ajánlották fel a pénzt. Weber a kampány egyik legfontosabb eredményének azt tartja, hogy Európán kívüli területeket is sikerült bevonni az akcióba. „Soha ennyi ember még nem vett részt egy ilyen egész világot érintő döntésben” – mondta Hilary Swank, Lisszabonban.

A kezdeményezést persze számos kritika is érte. Az egyiptomiak elégedetlensége mellett az UNESCO sem tartotta jó ötletnek a választást, mert úgy vélték, hogy 7 helyszín kiválasztása a világörökség részének számító más fontos helyek, épületek háttérbe szorulását eredményezheti. Azt is többen felvetették, hogy a telefonos és internetes szavazás miatt egyes helyek kiszorulhatnak az esélyesek közül. Ezt a képet némiképp árnyalja, hogy az internet hozzáféréssel jól ellátott Egyesült Államok jelöltje, a Szabadság-szobor nem került be a hétbe.

A kampány tovább dübörög, 2008. augusztus 8-ig lehet nevezni a világ 7 természeti csodája címre. Míg a most zárult versenyben kritérium volt, hogy ember alkotta építmény legyen, itt kizárólag természet alkotta jelenségről lehet szó. A kategóriák között szerepel kanyon, vízesés, oázis, sivatag, erdő, nem jelölhető ugyanakkor a Tejút, a Sarki fény vagy a Golf-áramlat.

Jordánia - Petra - élménybeszámoló

Dél-Olaszországi élménybeszámoló