Rég nem igaz már, hogy a Balaton környékére csak a főszezonban vagy csak jó időben érdemes ellátogatni. Sőt, még lehet, jobban is járunk, ha a napolajillatban úszó és papucscsattogástól hangos strandok és a törölközők kerülgetése helyett alternatív megoldások után nézünk akár a melegebb napokon is.
Az utóbbi időben amúgy is érezhető az a tendencia, hogy minden Balaton-parti település megpróbál már április-május környékén olyan programokat szervezni, vagy olyan helyeket nyitni, amelyekért már érdemes az M7-esre kanyarodni.
Hagyjuk a borheteket, inkább nézzünk be a pincékbe
Ha beüt egy borúsabb hétvége, vagy egyszerűen csak nincs tökéletes strandidő, a legészszerűbb választás valamelyik fröccsterasz meglátogatása. Ezen a területen nagyon megizmosodott a Balaton környéke, és az külön üdvözlendő, hogy nem csak borrajongóknak érdemes útba ejteni egy teraszt nyitó pincészetet, mert egy-egy hely már a konyhája, na és a balatoni panoráma miatt is simán megér egy utat.
Az újhullámos etalon most ezen a vonalon a Laposa Borbirtok Badacsonyban, ahonnan a kilátás verhetetlen, mint ahogyan az is vitán felül áll, hogy borban a Laposa márkát nem nagyon lehet megszorongatni mostanában. A birtok már építészetileg is izgalmas, szóval a bortól eltiltott sofőrnek sem kell feltétlenül unatkoznia. Ha több ilyen hely lenne a Balaton környékén, végleg le lehetne számolni az itteni vendéglátást övező rosszmájú sztereotípiákkal.
A Laposa-birtok mellett a másik jogosan felkapott hely a Badacsony környékén a Folly arborétum, amely szinte külön birodalom Badacsonyörsön. Ide még a legnagyobb hőségben sem butaság ellátogatni, mert azért valljuk be, nem mindennapi élmény, hogy egy libanoni cédrus közvetlen közelében kóstolhatjuk meg a néhány éve modernizált pincészet szürkebarátját. Ide a környezet miatt ráadásul kifejezetten okos ötlet családdal jönni.
De nem csak Badacsony közvetlen közelében érdemes kiülős, és rosszabb időben is hangulatos helyeket keresni: ha csak a helyszíneket nézzük, a vonyarci Bock bisztróba vagy a csopaki Szent-Donát Birtokra kilátogatóknak is elakadhat a szavuk. A felsorolt helyek ráadásul csak nagyon kis szeletet fednek le a fellendülő balatoni borterasz-kultúrából, szóval érdemes a kevésbé felkapott helyekre is odafigyelni.
Ha még intimebb betekintésre vágyunk a balatoni pincészetekbe, akkor nem szabad kihagyni a bortúrákat, ahol kedvező összegért cserébe maguk a gazdák mutatják be saját büszkeségeiket, miközben az adott vidéket is jobban megismerjük a túra közben. Ilyenkor ugyanis olyan helyekre is be lehet kukkantani, ahova egy sima hétköznap nem biztos, hogy beengednének minket. Ha nyitott szemmel járunk, akkor szinte minden településen tartanak pincetúrát, a legtöbb helyen hagyományjelleggel minden évben ugyanakkor.
Akalin például március végén-április elején, mandulavirágzáskor rendeznek túrát, míg a Somló hegyen Szent Iván éjjelén lehet kirándulva végigkóstolni a vidék borait, ami sokkal jobb kikapcsolódás, mint beülni egy-egy drága standhoz valamelyik tetszőleges borhéten. Legközelebb az amúgy is izgalmas Szent György-hegyen lesz bortúra, április 23-án, ezután május első hétvégéjén lehet folytatni vagy épp elkezdeni a pincejárást Balatonedericsen, a Hosszú Lépések napján.
Strand helyett már a kalandpark az új sláger a Balatonnál
Azért a boron túl is van élet a Balatonon rosszabb időben, például az utóbbi években igazi kalandpark-paradicsom lett a környékből. A legjobbnak a közmegegyezés szerint továbbra is a Zamárdi Kalandpark számít, a vízidodzsemen például nincs az a felnőtt, akiből ne jönne elő a gyerek, a kalandvágyóbbaknak meg ott vannak a nehezebb kötélpályák. Nincs az a strand, ami ennyire képes lenne lekötni a legkisebbeket.
A felújítás óta a balatonboglári Gömbkilátó mellett található szabadidős park is nyújthat egész napos szórakozást, itt a mászófal és a bobpálya az igazi csemege, és ha már bob, akkor nem szabad kihagyni a 2001-es nyitása óta népszerűségéből mit sem vesztő balatonfűzfői pályát sem. De lassan a teljes partszakaszt lefedik a kalandpályák, ugyanis Tihanyban egy természetközeli akadálypálya, Zánkán pedig egy az erdő mélyén felépített park nyílt nemrég a strandon fekvést megunóknak.
Márciustól látogatható a parttól néhány kilométerre fekvő Reziben a Dinópark, ahol életnagyságú őslények közvetlen környezetében sétálgathat az, aki meghagyná másoknak a mászókázást, akadálypályázást. Akinek ez sem lenne elég, annak a nemesvitai western tematikájú parkot ajánljuk, ahonnan tényleg csak az ördögszekerek hiányoznak az autentikus vadnyugati hangulathoz.
Itt nem szitokszó a kézműves jelző
Ha tényleg annyira zord az időjárás, hogy nincs értelme még túrázni sem, akkor sem kell kétségbe esni, mert piacokban még nagyon erős a környék. A káptalantóti piacról, a Liliomkertről még az is hallott, aki nem járt mostanában a Balatonnál. Ugyan a termelői piacok úttörőjeként emlegetett Liliomkert már túl van a csúcsidőszakán, azért ide kötelező eljönnie még annak is, akit nem hoznak lázba a háztáji termékek, pusztán a hangulat miatt is érdemes kilátogatni. Viszont ha kifejezett vásárlási szándékkal jövünk, jobb, ha korán érkezünk, délutánra már a legnagyobb kincsek elkelnek.
A Lilomkerthez hasonlóan a fonyódi piac is a szájhagyomány útján lett közkedvelt célpont. Ezt a piacot főleg a méretei tették kiemelkedővé, de pont ezért azoknak ajánljuk inkább, akik türelmesen képesek akár órákig bogarászni egy-egy kupacban, mert itt még a választék végignézése is órákig tarthat. Aki azonban kifejezetten élvezi ezt az elfoglaltságot, az hasonlóan érezheti itt magát, mint a méltán legendás devecseri lomipiacon. Egyszerűen ha Fonyódról üres kézzel távozunk, akkor valamit rosszul csináltunk.
A balatoni piacok ráadásul gombaszámra nőnek, és főleg azoknak a kirakodóhelyeknek jósolunk szép jövőt, amelyek valamilyen különlegességet is kínálnak a szokásos felhozatalhoz képest. Szántódpusztára például inkább a régiségek, míg Gyenesdiásra a balatoni halak rajongóinak érdemes piacoznia, de lassan tényleg nem lesz Balaton-parti település piac nélkül.