22 fogkrémet tesztelt le a Tudatos Vásárlók Egyesülete abból a szempontból, hogy mennyi kockázatos és mennyi természetes anyag van bennük. A teszten minden termék 10 pontról indult, de pontlevonás járt a kockázatos összetevők használatáért, pluszpont pedig a természetes összetevőkért, valamint az aroma-, színezék- és édesítőszer-mentességért.

Összességében megállapítható, hogy igen nagy különbség van összetétel szempontjából az egyes fogkrémek között, viszont egyértelmű, hogy lehet fogkrémet kockázatos anyagok nélkül is gyártani.

A legjobb pontszámot, 11,5-et a prémium kategóriás Parodontax Classic érte el, a második és harmadik helyre pedig az Elmex két két terméke került.

AFP / Saul Loeb

A tesztből kiderült, hogy még a mai napig találni problémás összetevőket a fogkrémekben, ám az elmúlt évekhez képest jelentősen kevesebb ilyen termék van a piacon. A mára hírhedté vált, és a hazai kozmetikumokból lassan eltűnő parabének viszont még két termékben is előfordultak, a Naturprodukt Kft. Lacalut Aktívban, illetve a DM Dontodent Fluor Freshben is. A kozmetikai tartósítószerként használt parabének károsítják az emberi hormonrendszert, ezért több európai ország kezdeményezte a tilalmukat, az uniós ökocímke is kizárja a használatukat, és több nagy cég önként kivonta ezeket szereket. 

A triklozán nevű baktérium-, gomba- és vírusölő szert, amelyet az élelmiszerrel érintkező termékekben már betiltottak, de kozmetikumokban még használható, a Colgate továbbra is használja termékeiben. A szervezetbe jutó triklozán viszont hosszú távon már egészen alacsony koncentrációban is súlyosan károsíthatja az egészséget, megzavarhatja a hormonháztartást, hatással lehet a magzat fejlődésére, károsítja a pajzsmirigy és a méh izmainak működését. Néhány kutatás összefüggésbe hozta egyes daganatos betegségekkel, fejlődési rendellenességekkel és májkárosodással is. A fogkrémben található triklozán elpusztíthatja a szájflóra, lenyelve pedig a bélflóra hasznos baktériumait.

A 22 vizsgált fogkrém közül 15-ben volt nátrium-lauril-szulfát (Sodium-Lauryl-Sulphate, SLS) nevű felületaktív anyag. Számos kutatás kimutatta, hogy a fogkrémek SLS tartalma nemcsak a száj nyálkahártyáját irritálja, de felelőssé tehető szájban jelentkező aftákért is. Ha elhagyjuk az SLS-es tartalmú fogkrémet, az aftás tünetek hamarabb eltűnnek, és nem újulnak ki.

A PEG, azaz polietilénglikol emulgeálószer, azaz a fogkrémben egyben tartja a zsíros és vizes részeket, ettől a termék homogén lesz, viszont áteresztővé, átjárhatóvá teszi a bőrt és így bejuthatnak egyéb káros szennyező anyagok is.

A fogkrémekben több irritáló hatású, allergén anyagot is találtak többek között a tartósítószerek között is. A nátrium-benzoát tartósítószer például sok összetevő jelenlétében káros anyagok keletkezését eredményezi: egyes ételfestékekkel együtt hiperallergiát okozhatnak, míg C-vitamin jelenlétében rákkeltő benzol keletkezhet.

Aroma néven rengeteg különböző anyagot tesznek a fogkrémekbe, kozmetikumokba, ám ezek összetétele általában ismeretlen. Egyes illatanygokat viszont az EU már allergizáló illatanyagként tart számon.

A fogkrémek fluortartalma sokat vitatott kérdés, mert bár a fluor tiszta formájában erős méreg, viszont egyben esszenciális nyomelem, szükséges az emberi csontok és a fogazat felépítéséhez. Egyes fogkrémekben például szerves fluor vegyületet, úgynevezet olafurt találni, mert kutatások szerint jobban beépül és nincsenek káros tulajdonságai. A legtöbb fogkrémben megtalálható mennyiségű nátrium-fluorid (sodium-fluorid) pedig tudományos vizsgálatok szerint még jótékony hatású és mérgezésre minimális az esély. A nátrium monofluor-foszfát (Sodium Monofluorophosphate) viszont a mozgászszervekre és a légzőrendszerre nézve enyhén mérgező.

A színezékek egy részének (Erithrozin Cl 45430, brillant kék CI 42090, patentkék V CL 42051, CI 74160-al jelölt kék festék, CL 74260-al jelölt zöld festék) szintén lehet káros, vagy allergiás hatása.

Egy Elmex Caries Protection fogkrémen kívül az összes termékben volt szacharin (Sodium Saccharin) édesítőszer, amelynek rákkeltő hatását eddig még nem igazolták vizsgálatokkal. A tokoferil-acetát (Tocopheryl Acetate) az E-vitamin származéka az Environmental Working Group adatbázisa szerint irritáló hatású anyag, ám részletesebb vizsgálatok ezt cáfolták. A szorbitol (Sorbitol) IBS-ben (irritális bél szindrómában) szenvedők számára jelent kockázatot.

Szinte minden termékben volt kockázatot nem jelentő jellemzően természetes alapú cellulóz és xantángumi, a majd minden fogkrémben jelen levő szilika és szilikagél (Hydrated Silica) illetve a csillámpala (Mica) pedig nem káros anyagok.

A teszt részletes eredményeit itt lehet megtekinteni!