Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Új fejezetet kezd a Corvintető és a Müszi. A Blaha Lujza téri egykori nagyáruház két emeletén működő helyek között már megnyílt az átjáró: nemsokára a programjaikat is összecsiszolják, közös lett a tulajdonosuk is. Le lehet nyomni a bulinegyedet a Blaháról?
„A Kazinczyba 2003 környékén be se mertem menni este, olyan kihalt volt. A Szóda, a Szimpla, a Mumus kezdte kitaposni az utat, amin most mindenki jár. Az első külföldi fecskék is akkoriban jöttek: spanyolok, franciák, angolok. Közülük csomóan alapítottak jó érzékkel hosteleket” – mesél a VI. és VII. kerületi romkocsma negyed indulásáról a Corvintető ügy- és üzletvezetője, Kovács Attila. Ő a kezdetektől a Corvintető stábjában dolgozik, s annak mostani átvételekor a régi csapat zöméhez hasonlóan maradt.
A Corvin-épület negyedik emeletén és a tetőteraszon működő Corvintető a harmadikon két és fél éve indult Művelődési Szinthez (Müszi) hasonlóan bérlő. A helyszínek üzemeltetését két kft. végzi, tavaly ősztől ugyanazokkal a tulajdonosokkal: a Müszi művészeti és gazdasági vezetője, Bársony Júlia és Kis Réka magántőke befektetésével szállt be, a tetőt üzemeltető Kft. korábbi tulajdonosai pedig otthagyták a projektet. Az épület nagy tereiben új kísérlet indul az alapvetően nappali, kulturális profilú Müszi és az éjszakai bulihelyszínként ismert Corvintető összefonódásával – tudta meg korábban a hvg.hu.
Centrumból perifériára: hét év tető
Az underground turistavezetők, a hostelek és a bulihelyek között a belvárosban olajozottan működik a fejsápolás hagyománya: a kocsmatúrák szervezői a bevitt külföldiek után kapnak pénzt. Kovács azt mondja, a Budapestet bulicélpontként ismerő turistacsoportok megjelenése tehát nem újdonság, a számuk csak megnőtt a Malév-csőddel és a fapados járatok beindulásával. „Már a Tető nyitásakor csőstül jöttek. 2008-2009 környékén volt nyarunk, mikor a közönség hetven százaléka külföldi volt. Akkor még a bulitengely közepén álltunk: a vándorlás a Zöld Pardon és a Margitsziget között ment, két-háromezer ember is megfordult nálunk. Most az jön ide, aki kifejezetten minket keres.”
A tető végállomásként éveken keresztül prímán működött, kiegészítette a még kevésbé tömegekre koncentráló, progresszív kulturális programjairól ismert romkocsma negyedet. Emellett több szerencsés adottsága is segített kiemelkednie a mezőnyből. „Akármi történjen is a várossal, a zenei stílusokkal itthon vagy világszerte, a tető mindig különleges helyszínnek fog számítani. Megvan az az előnye, hogy itt nem zavar senkit a hangos zene. A bulinegyed fő problémája a pincék szigetelése, a vita az önkormányzatokkal és a lakókkal. Itt ilyen problémák nincsenek” – mondja Terék Attila Azur, a Corvintető új programszervezője.
2011-ben a West Balkán-tragédia hozott először komolyabb változást. „Leszűkült a közönségünk a számláló- és beléptetőrendszerrel. Most maximum 850 főt engedhetünk be, azelőtt nem volt ilyen létszámkorlátunk. Csomó lóvét is rá kellett költeni a helyre. Alapvetően most a négyzetméter, a mosdók és a személyzet száma határozza meg hatóságilag, hányan jöhetnek be” – magyarázza Kovács Attila. Eközben folyamatosan erősödött üzletileg a Kazinczy-Wesselényi-Király utca Bermuda-háromszöge, majd pár éve gyors ütemben fejlődött fel a korábban szellemvárosként ismert Gozsdu udvar is. A Tető fokozatosan a centrumból a perifériára került.
2013-ban a korábbi tulajdonosok megújulással reagáltak a megváltozott körülményekre: megnyílt például a Kisterem, felkerült egy európai viszonylatban is ritka, hatalmas ledsor, javítottak a technikán. A Tető zenében - a nemzetközi trendeket is követve - még inkább az elektronika felé fordult, de az egyre masszívabb bulinegyed mellett ez sem segített újabbat ugrani. „Most mindenki megáll a belső kerületekben. Ha egy hely nem tetszik, át lehet menni pár méterrel arrébb. Aki kijön a Tetőig, annak nem lesz alternatívája. Remélem ez meg fog változni, például tényleg fokozatosan feljön a VIII. kerület” – foglalja össze a mostani helyzetet Kovács.
Államilag uralt piac
A zenészek és közönségük lehetőségeit szűkíti az említett tűzvédelmi szempont és a bulinegyedtől való távolság, de fontos a technikai felszereltség minősége is. Ezeket együtt – vagyis az ezer fő feletti befogadást és színvonalas lehetőségeket – most leginkább a Telekommal és a Petőfi Rádióval stratégiai partnerségben 2014-ben megújult Akvárium Klub képes biztosítani.
A színteret ismerő zenészek, szervezők és üzemeltetők általában profi, magas színvonalú szórakoztatóipari helyszínként emlegetik az Akváriumot, ami „kvázi állami támogatású intézményként” leuralja a piacot. Ugyan a drága bérleti díjak lehet, hogy nem tetszenek az ott fellépő csapatoknak, de a fix a gázsi és a minőségi lehetőség, a nagy buli ígérete vonzó.
| Az Akvárium a legnagyobb |
Az ex-Gödör Klub új nagytermében 1500, kistermében 700 fő fér el, plusz több százan élvezhetik a teraszon a színes füstpárát és a kiglancolt medencét. Összehasonlításképp a tavaly télen megnyílt, legnagyobbnak beharangozott, szintén menő elektronikára építő Tesla a Tetőnél nem sokkal kisebb, 700 fős helyszín. A Hajógyári-szigeten bezárt klubok pár éve több ezer szórakozni vágyót hagytak maguk után, a Tesla őket is kész lefölözni. A technikai színvonalban a 11 éves A38 Hajó is élen jár. Viszont egyrészt már kiesik a negyedből (ahogy az amúgy léptékekkel nagyobb, viszont Soroksári úti Budapest Park, vagy a kisebb Dürer Kert és Zöld Pardon-utó Barba Negra is), másrészt csak 600-650 főt fogadhat be. |
Értéket a teraszra
A bulinegyedben erős zenei – vagyis nem feltétlenül csak szórakoztató – profillal kisebb klubok működnek. Ezek közül több reagált a megváltozott körülményekre: ilyen például a Lärm vagy az egészen kicsi Beat on the Brat. Az utak így kétfelé tartanak: a masszívabb, szórakoztatóipari vállalkozásoknak nehéz megkerülnie az Akváriumot, a másik iránynak marad a kisebb közönségnek szóló, kísérletező új underground. Úgy tűnik, a régebben trend-diktáló és nagy tömegeket mozgató Tető most a Müszivel közösen az utóbbi vonalba áll bele. De csak fokozatosan.
A müszisek évek alatt kialakult állandó programmenetet vehettek át ősszel üzemeltetés közben. Ezt hozzányúlás nélkül tovább lehetne vinni, de a hosszabb távú terv más. Miközben megtartanák az éjszakai bulihelyszín funkciót (és az olyan régi rezidens csapatokat, mint a Rewind), szépen lassan változna is a Tető. Azur azt mondja, most ellenpólusai lehetnek a VI.-VII. kerület vendéglátásról és turistákról szóló negyedének. A Müszi és a Corvintető két emelete között megnyílt a lift, de még szólni kell, ha itt járnánk át a két helyszín között. Hamarosan az ajtókat is kinyitják.
Hogy pontosan mik az új irányok, arról még nem akar konkrétumokat mondani a Tető stábja.
„Nem sorolnék stílusokat és előadókat, Julival összedolgozunk. Egy ilyen összefonódást nem lehet egyik pillanatról a másikra lezavarni” – folytatja Azur. Aztán hozzáteszi: „Ősz óta pár dolog már kikopott magától, és mi is el kell engedjünk irányokat. A Müszi szellemiségét, a nyitottságot és a kísérletező szerepet szeretnénk felvinni a zenei programokba is. Nem az a cél, hogy csak a legpopulárisabb előadókat hívjuk meg. A Müszi kinőtte magát, a negyediken és a tetőn pedig van bőven hely, amit ki lehetne használni napközben is. Szeretnénk több értéket felvinni, és finoman, kis lépésekben haladni.”
