Szó sincs róla, hogy megint prédikáljunk, milyen egészséges az alma. Ezt remélhetőleg már mindenki tudja. De meglepetéseket még tartogatunk. Ebből az összeállításból sok minden kiderül.
Friss vagy öreg? Sokszor nehéz eldönteni, hogy valóban friss almával van-e dolgunk, vagy a boltok polcairól ránk mosolygó gyümölcs csupán a rákent viasz miatt olyan csábító. Ha tökéletesen érett és friss almát szeretnénk fogyasztani, válasszunk olyat, amelynek kemény és ragyogó héja van, ha ugyanis matt, az azt jeleni: régóta áll. Egy másik bombabiztos módszer: a szár közelében megpöcögtetni az almát, és ha ilyenkor tompa hangot hallunk, biztos, akkor biztosan érett és friss. Ha viszont kongó hang üti meg a fülünk, valószínűleg régóta kényelmeskedett a raktárban, a polcokon.
Ünnepi népszokások: A hagyományos karácsonyi szokások szerint a családtagok az ünnepi asztalnál annyifelé szeletelték az almát, ahányan voltak. Mindannyian elfogyasztottak egy-egy szeletet a családi összetartás és a békés ünnep jegyében. Ezzel erősítették a családi összetartást és megteremtették az ünnep békéjét. Ettől remélték azt is, hogy bármerre járjon a világban valamelyik szerettük, hazatalál a családhoz.
Az alma mint múzsa: A múlt nagy költői és tudósai közül többet is különleges viszony fűzött az almához. Schiller íróasztalfiókjában például mindig ott lapult egy alma, a nagy német romantikus költőnek ugyanis ez a gyümölcs volt a „múzsája”, állítása szerint az alma illata ihlette az alkotásra. Bolyai Farkasról, a geometria megújítójáról aligha állíthatnánk, hogy romantikus ábrándozó volt, de szintén ezt a gyümölcsöt helyezte gondolatai középpontjába, sőt, végrendeletében meghagyta, hogy Éva, Paris és Newton emlékére, almát helyezzenek a sírjára.
Mekkora a Guiness-rekorder alma? A világ legnagyobb almája a japán Chisato Iwasaki kertjének egyik fáján nőtt 2005-ben. A gigantikus példány 1,85 kg-os súlyával bekerült a Guinnes Rekordok Könyvébe. A legnagyobb magyar almát egy felsőtárkányi kertben szedték 2008-ban, 84 dekát nyomott, és szép nagy adag süteményben végezte.
Csak azért is népi gyógyászat: A nyílt tűzön sült gyümölcsöt sok helyütt az egészség megőrzése érdekében fogyasztották. Szegeden kifejezetten a torokgyulladást igyekezték megelőzni vele. Sápadt arcú, vérszegény fiatal lányoknak pedig vasszöget szúrtak az almájába, hogy megerősödjenek, és visszanyerjék egészséges színüket.