Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az út maga a cél: hosszú felkészülés, a lemondások, emberfeletti teljesítmény és katartikus élmény a célszalagnál. Több mint kétszázan váltak vasemberré a hétvégén a 25. ExtremeMan versenyen, ami Magyarország legrégebbi és egyetlen teljes távú Ironman-versenye. A gyakorlottak szerint a verseny olyan, mint ha egy sporthoz nem szokott embernek 800 métert kellene futnia a busz után.
Hajnali fél hat van, a gyékényesi bérelt házban Andris, Dóri és Tomi reggelizik a nagy közös asztalnál. Gyomruk már görcsbe rándult, Andris egyedüli nevező, Dóri és Tomi kettes váltó. Körülöttük barátok és a család, mindazok, akik a pálya mellől szurkolnak majd és átnyújtják a frissítőket. Mindannyian kakaskukorékolásra ébredtek a horvát határ melletti faluban. Az ExtremeMan évről évre egyre több résztvevőt vonz, ilyenkor a takarékszövetkezet melletti kisboltban már reggel ötkor elfogy a light kóla, ami igazi kincs a 16 óra alatt. Ez ugyanis a szintideje egy igazi ironmannek, akiket július utolsó hétvégéjén avattak Nagyatádon.
Andrisnak ez már a harmadik egyéni indulása, kétszer jött le úgy a pályáról, hogy „soha többet ezt a szarságot”, mégis mindig visszahúzza a szíve, 34 évesen az sem zavarja, hogy a rekkenő hőségben nem az eredeti kóla jutott ma neki. A 24 éves Dóri és Tomi a verseny előtti napon ismerkedtek össze, közösen indulnak, Préri fókák fedőnév alatt. Teljes az összhang: „ne izgulj, mert látszik az arcodon” – biztatja a lányt Tomi, aki csak a csapatnév miatt hagyta meg hosszú szakállát, ő így igazi fóka. Miközben beállítja a versenybiciklijeiket, Dóri csomagolja a széntablettákat.
Indulnak, hogy ott legyenek a 25. jubileumi ExtremeMan verseny 7:30-as rajtján, ahol amint felcsendül Vangelis Conquest of Paradise-a, a sok száz egyéni induló vízbe veti magát. A parton várakozók szíve is óriásit dobban: sokan ekkor határozzák el, hogy jövőre beneveznek, például Andris barátai, ahol a lányok csapatba állnának össze, a főszurkoló Ákos pedig egyéniben vágna neki. Nem meglepő, a verseny előtt Herr Gyula előre figyelmeztetett, „aki eljön Nagyatádra, az meg lesz fertőzve”.
„Az út maga a cél”
A háromnapos hétvége szlogenje már évek óta „az út maga a cél”. Mindez a vasemberré válás mögötti útra, a hosszú felkészülésre, a lemondásokra, az emberfeletti teljesítményre és arra az elképesztő katarzisélményre utal, amikor valaki átszakítja a célszalagot – magyarázza el Herr, aki az először 1984-ben Hawaiin megrendezett IronMan példájára hozta létre az ExtremeMan című versenyt itthon, 1990-ben. A 3,8 km úszást a gyékényesi bányatóban 180 km biciklizés követi a Gyékényes-Segesd-Beleg-Nagyatád útvonalon, majd a verseny egy maratoni távval, 42 km-rel zárul.
Herr Gyula belgyógyász és kardiológus, szerinte maga a verseny kevésbé megterhelő egy sportoló ember szervezetének, mint egy 800 méteres sprint a busz után annak, aki amúgy meg sem mozdul. Úgy hiszi, a verseny kulcsa abban rejlik, hogy a résztvevők minél tovább meg tudják őrizni az egyensúlyukat, okosan válasszák meg az iramot, mintha csak egy malacpersely tartalmával gazdálkodnának, folyamatosan pótolják a nátrium-ionokat, a sót, magnéziumot, rendszeresen egyenek verseny közben, és csak a legvégső esetben nyúljanak a táplálékkiegészítő gélekhez.
„Ők azok, akik nem küldik le a gyereket cigiért”
A szervező régi triatlonos, és hiába diagnosztizáltak nála sclerosis multiplexet, jövőre ismét rajthoz áll a vasember címért. Nem ő az egyedüli, aki megváltozott egészségi állapota ellenére is indul, a pályán paralimpikonokkal, mozgássérült versenyzőkkel is találkozhatunk. „Akiket a pályán látni lehet, nem ufók, hanem abszolút hétköznapi emberek, vannak köztük teltkarcsúak, 70 év fölöttiek, mindenfélék, akik példát mutatnak családjuk és környezetük számára is. Ők azok, akik nem küldik le a gyereket cigiért, hanem hősökké válnak a szemükben.”
Ilyen Nyári László két fia és felesége szemében. Az egész család és a barátok is elkísérték élete első versenyére. Egyedi pólót is készíttettek, hajrá Apa és I love my IronMan feliratokkal, de a nagymama is szurkolt. Ők voltak a leghangosabbak, amikor meghallották az úszás fordulóinál László részidejét. Benne tíz éve fogalmazódott meg, hogy egyszer, 40 éves kora körül elindul Nagyatádon, és most, 42 évesen ért be nála a gondolat. Döntésében annak is aktív szerepe volt, hogy három éve nagyobbik fia elkezdett komolyan triatlonozni. Aztán kettejüket látva már a kisebbik is szerzett egy versenybringát.
„Sokszor féltjük őt” – meséli a Laci, az idősebb fiú, bólogat az egész család. Ezért mindenhova elkísérik Lászlót, akiből a rajt után 12 óra 29 perc 24 másodperccel vasember vált, és akinek a hozzáállása, kitartása arra készteti a fiút, hogy bakancslistájára feljegyezze: egyszer ő is Ironman lesz.
„Németh Ders, IronMan”
A hangulat miatt érkezett a versenyre a Svájcban élő magyar: Németh Ders, aki bár már külföldön is részt vett jó pár versenyen, az itthoni légkört semmihez sem tudja hasonlítani:„ itt az ismeretlenek is szurkolnak nekünk, pacsiznak velünk” – ezért vasemberré itthon akart válni. Így barátnője, szülei és bátyja is ünnepelhette, amikor élete első Ironman-versenyét 12 órán belül be tudta fejezni. Ders többet is elért, mint amiről álmodott, 12 és fél órát irányzott elő magának.
És, hogy mit érzett, amikor a mikrofonba 12 óránál bemondták, Ironman lett? Azt mondja, nem is hallotta, mert arra figyelt, hogy hol áll a barátnője a célszalagnál. Ders bár az utolsó körben már könnyedén futott, a mélypont a maraton 25-ik kilométerénél jött és a 35-ig tartott. "Azt mondogattam magamnak, hogy a következő sarokig még elfutok", így lett belőle 30 évesen vasember.
Igazán az eredményhirdetésnél hatódott meg, akkor tudatosult benne, hogy a nagyatádi sportcsarnok aulájában ülők valamennyien végigmentek a pályán: „olyan életre szóló élményként raktározom el, mint egy esküvő, egy gyerek megszületése egy ember életében, ami egyszeri alkalom”.
Heti 13 óra edzés
Tomi idén csak beugróként érkezett Dóri mellé, a futamot versenyformája visszaszerzésére használta. Tavaly volt egy belső motivációja is: 30 évesen nagymamája emlékére ajánlotta fel egyéni indulását, így szerette volna elengedni. „ Amúgy is szerettem volna indulni, de nagymamám halála és az érte versenyzés adott végül is óriási erőt.” A családja és a barátnője rengeteg vele töltött időről mondott le, és végigizgulta érte azt a 11 órát, amíg célba ért. Tominak barátnője a legfőbb segítség, ő az, aki felel a frissítéséért, keveri neki az izós vizet, adagolja a sótablettáit, becsomagolja hajnalban a szendvicseit, felel a kálcium- és magnéziumpótlásért. Tamás előre összeállítja a listáját, pontos forgatókönyvet készít arról, hogy melyik körben milyen élelmet, nyomelemet vesz majd magához, mivel pótolja vissza az energiát, amit eléget a körök alatt.
"Egy szót se szólok, ha nincs kész az ebéd"
Abban a versenyzők egyetértenek, segítő nélkül lehetetlen lenne végigcsinálni az embert próbáló távot, ami alatt 10 ezer kalóriát éget el a szervezet, a családnak, partnereknek pedig nagyfokú lemondással, kompromisszummal jár a készülés időszaka: hónapok, de akár évek. Voltak idén olyan versenyzők is, akik azért indultak idén csapatban, mert megígérték a feleségüknek, hogy nem teszik ki még egyszer a családot mindannak, amivel a felkészülés jár: heti minimum hat-tizenhárom óra edzés, hétvégi hosszú biciklizések, hajnalban uszoda.
Superheroes
A 2014. évi ExtremeMan női győztese, a mindössze 23 éves Zelinka Gabriella lett. Pedig sokan úgy gondolják, a triatlon nem a huszonévesek sportja, mert mentálisan kell nagyon erősnek lenni a táv teljesítéséhez. Gabriella megdöntötte Harsányi Zsuzsanna 2004-es pályacsúcsát, az abszolút eredménylistán pedig hetedik lett hat férfi után. Gabi élete első egyéni IronMan-versenyén két éve már azzal a biztos tudattal indult el, hogy bajnok lesz. Tavalyi eredményéhez képest most 26 percet javított. Ő is párja feltétlen támogatását élvezi, aki maga is versenyző, Petsuk Zoltán a negyedik helyen végzett az abszolút listán. Gabi azt mondja, erőt adott neki, hogy látták egymást a pályán, és az, hogy tudta, Zoli lesz rá a legbüszkébb a célegyenesben. A következő cél a hawaii IronMan.
Berhardt-Torma Noémi példáját látva nem lehetetlen: az amatőr triatlonos bár már kisgyerekként belekóstolt a „három az egyben” sportba, sokáig csak hobbiból járt le egyetemi hallgatóként az ELTE BEAC Polythlonhoz úszni. Miután rávették, hogy kamatoztassa tehetségét egy egészségügyi probléma akadályozta, míg végül tavasszal érezte úgy, hogy 27 éves korában, idén nyáron meg fogja tudni csinálni. A sportpszichológusként dolgozó Noémi tudja, mi megy végbe a fejekben a verseny közben, és hogy mekkora ereje van az elmének az utolsó kilométeren. Ugyanúgy sprintelt magáért a végső 200 méteren, mint a sportolóiért. Noémi célstratégiát és motivációs videót is készített magának, bejárta a pályákat fejben, a verseny előtti napokban a versenyről készült hivatalos videókat nézte és hallgatta saját trackjét. A zenei lista legtalálóbb dala a Brains Superheroes című száma.
Dóri végül 12 órán belül végzett párosban Tomival, öccsétől kapott reggel egy sms üzenetet: "Kurva sok sikert, hajtsd ki magad teljesen". Miután a Zrínyi Miklós utcából befordult a célba, azt mondta, hogy ez a mondat segített neki akkor is, ha már nagyon fájt. Fizikailag és mentálisan is megismerte magát Nagyatádon. A verseny utáni napon már azt fontolgatja, induljon-e jövőre egyéniben, ő is hallhatja-e azt majd, hogy: „Szigeti Dóra, IronMan”.
