Plázs hvg.hu 2012. november. 13. 14:28

Ön is meghódíthatja az Everestet

Sir Edmund Hillary, a Mount Everest első meghódítója 59 éve ért fel a világ legmagasabb pontjára. 2013. májusában, a 60. évfordulón bárki a nyomába eredhet – de csak egy darabon.

1953. május 29. 11:30-kor négy lábnyom jelent meg a világ legmagasabb pontján. Egy új-zélandi repülős és navigátor, Edmund Hillary és serpája, Tenzing Norgay elsőként érték el a Himalája (vagyis a Föld) legmagasabb pontját. Az Everest 8848 méteres csúcsára zászlót tűztek. Norgay úgy emlékszik vissza a Valóra vált álom című könyvében, hogy az első tényleg Hillary volt, de a nagyvonalú és/vagy őszinte Edmund közös hódításról mesélt.

Magyarok a világ nyolcezresein

A 60. évfordulóra készül az Explore cég, amely arra bíztatja utasait, hogy csatlakozzanak 2013. májusában a 23 napos nepáli kirándulásukhoz. A túra Edmund Hillary és Tenzing Norgay lábnyomába lép, és 5500 méter magasságig emelkedik, hogy a kirándulás felénél elérje az alaptábort.

A hegymászók ugyanis nem csak rövid éjszakai táborhelyeket létesítenek, hogy elérjék a távoli csúcsokat. A magasság, a ritkább levegő, a nyomáskülönbség akklimatizálódást követel az emberi szervezettől, és ezért több magassági tábort is létrehoznak a kalandorok. A fokozatos emelkedés és az akklimatizáció hiánya legalább annyira veszélyes, mint egy lavina. Akik nem tudják megóvni magukat az emberpróbáló változástól, azok akár halálos veszélybe is kerülhetnek, például agyödéma végezhet velük.

A Hillary-Norgay páros 1953. márciusában állított alaptábort a Lobuje-Gorak Shep pontokat összekötő szakaszon, 5364 méter magasságban. A 2013-as kirándulók ezt a 11. napon érik el, vagyis napra pontosan 60 évvel azután, hogy az új-zélandi és a nepáli hódítók megérkeztek.

Az ezt követő másfél hétben Kathmandu felé ereszkednek tovább.

A kirándulás 900 000 forintba kerül.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.