Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Elképzelhető-e, hogy két ugyanolyan hatóanyag-tartalmú készítmény hatása eltérjen egymástól? A kérdés különösen aktuális most, amikor a kormány a generikus készítmények felé tereli a betegeket. A Száz kémiai mítosz című könyv is szentel a támának egy fejezetet.
A gyógyulás nemcsak a gyógyszerek hatóanyagain múlik, pszichés tényezők is szerepet játszhatnak ebben. De elképzelhető-e, hogy két ugyanolyan hatóanyag-tartalmú készítménynek más hatása lesz? A generikumok ugyanis az originális szerek másolatai, ugyanazzal a hatóanyaggal, csak más csomagolásban, más névvel – olvasható a Száz kémiai mítosz című könyvben, amelyben a szerzők tévhiteket, félreértéseket igyekeznek helyretenni. Mi most a generikumokkal foglalkozó fejezetből szemezgettünk.
Egyre inkább megfigyelhető, hogy egyes országok egészségügyi rendszere a hasonmás szerek támogatásával igyekszik spórolni a gyógyszerkasszán, ahogy a magyar kormány is elindította a generikus programot, amelytől évente 20-25 milliárd forint megtakarítást remélnek. Az úgynevezett másolatok ugyanis akár több száz forinttal is olcsóbbak lehetnek – a költséges vizsgálatokat, amiket a fejlesztő gyógyszercég már elvégzett, nem kell megismételni. (Egy új hatóanyag kifejlesztése éveket vesz igénybe, a költségek pedig az egymilliárd eurót is elérhetik.) Így lehetséges, hogy akár 25-50 százalékkal olcsóbban kerülhet patikába az a hatóanyag, amelyen már nincs szabadalmi védettség, más kiszerelésben, más névvel.
Az elengedhetetlen a generikumoknál is, hogy biológiailag egyenértékű legyen az originális készítménnyel, azaz ugyanolyan hatóanyagot ugyanolyan dózisba és formában tartalmazhat. A két terméktől terápiás szempontból is ugyanaz várható: a beteg kezelése bármikor folytatható a másik szerrel. Legalábbis elméletileg, a valóság azonban sokszor rácáfol erre. Előfordul, hogy a beteg a váltás után a hatás megváltozásáról számol be. De hogyan lehetséges ez?
Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint az ilyen esetek zöménél pszichés tényezőkről van szó. Ha a beteg az évek óta szedett gyógyszerében bízik, és gyanakvással fogadja az újat, az elég lehet ahhoz, hogy hatástalannak érezze az orvosságot, netán mellékhatásokról számoljon be – még akkor is, ha mindez nem mutatható ki.
Placebo és nocebohatás
A placebo-, illetve nocebohatásán kívül más tényezők is szerepet játszhatnak a hatásbeli különbségekben. A gyártás során felhasznált segédanyag is eltérhet például, ami ugyanúgy befolyásolhatja a hatást.
Azoknál a gyógyszereknél, amelyek csak meglehetősen szűk koncentrációtartományban hatásosak – nagyobb mennyisében mellékhatásaik és mérgező hatásuk érvényesül, míg kisebb koncentrációban hatástalanok – a hasonmás készítmények közötti váltás nem kívánt hatásokkal járhat. Epilepsziás betegeknél már megfigyelték, hogy bár ugyanazt a hatóanyagot ugyanolyan adagban kapták, a vérben kialakuló koncentráció kis mértékű eltérése a rohamok gyakoriságának növekedését okozta.
A könyv ugyanakkor hangsúlyozza, igen rikán fordulhat az elő, hogy a generikum hatásossága eltér a korábban szedett origonális szerétől, csak bizonyos betegségeknél tapasztalhatnak a fent említett esethez hasonló problémákat, amely ráadául kellő körültekintéssel kiküszöbölhető.
