A rák legapróbb jelét is kimutatja a foszforeszkáló festék
A Nature Medicine legújabb számában megjelent tanulmányból kiderül, hogy a nyelőcsőre fújt foszforeszkáló festékanyaggal korábban ki lehet mutatni a nyelőcsődaganatot, és meg lehet menteni a betegeket a szükségtelen kezelésektől.
A festékanyag a nyelőcsőre fújva a normális, egészséges sejtekhez kötődik, a daganatsejtekhez illetve a rákelőző állapotban lévő sejtekhez azonban nem képes kapcsolódni. Az orvosok ennek köszönhetően egyértelmű kapaszkodót kapnak a betegség kialakulásának helyét illetően.
A kutatók a Medical Research Council (MRC) és a Cancer Research UK támogatásával végzett vizsgálat során a nyelőcsődaganat egy bizonyos típusát, az adenokarcinóma mintáit elemezték, amelynek előfordulása napjainkban egyre nő. A betegség kialakulását megelőzően egy kimutatható rákmegelőző állapot figyelhető meg, az úgynevezett Barrett-nyelőcső, amelyet könnyű hatékonyan kezelni.
A foszforeszkáló festékanyag a nyelőcső felületén lévő molekulákhoz, a glikánokhoz kötődik. Amikor a sejtek rákosodni kezdenek, a glikán szerkezete megváltozik, ami azt eredményezi, hogy a festék többé nem tapad a sejtek felületére. Így időben fel lehet ismerni, hol alakul ki a rák. Ezen a ponton a daganatot még hatékonyan lehet kezelni rádiófrekvenciás ablációval, mely során az érintett terület elektromos árammal történő kezelésével irtják ki a daganatos sejteket.
A kutatás vezetője, Rebecca Fitzgerald, a cambridge-i MRC Cancer Cell Unit kutatója elmondta, hogy a nyelőcsődaganat szűrésének jelenleg használt módszerei költségesek, kényelmetlenek és nem pontosak. A most kifejlesztett technikával kimutatható a fejlődésben lévő nyelőcsőrák pontos helye, valamint a daganat fejlődési stádiuma. Ezzel a betegek megmenekülhetnek a radikális nyelőcső-eltávolító műtéttől, ímelynek következtében a betegeknek több, kis mennyiségű, rendszeres étkezést szabad csak fogyasztaniuk, továbbá súlyos refluxszal járhat.
A több szövetmintával végzett bevezető vizsgálatot követően a kutatók négy beteget választottak ki a spray alkalmazásának kipróbálására, akik a daganat korai eltávolításán estek át. Két esetben a rákelőző területeket a hagyományos képalkotó eljárásokkal nem tudták kimutatni, a spray azonban egyértelműen jelezte azt a területet, amely kezelésre szorult. Egy másik betegben egy kisméretű rákelőző terület felfedezése miatt az egész nyelőcsövet eltávolították. A jelenlegi módszerekkel lehetetlen volt megállapítani, mennyire előrehaladott a daganat, a foszforeszkáló spray segítségével azonban a kutatók ki tudták mutatni, hogy az érintett terület kisméretű, ezért kevésbé radikális beavatkozással is lehetett volna kezelni.
Az Egyesült Királyságban a nyelőcsőrák a kilencedik leggyakoribb daganattípusnak számít. Évente körülbelül 8 ezer emberben mutatnak ki nyelőcsőrákot, és a betegség előfordulása a férfiakban egyetlen generáció alatt több mint 50 százalékkal nőtt.