Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Azon túl, hogy januártól nem gyújthatunk rá a közösségi tereken, országos kampányt indítottak a nemdohányzók védelmében. A kormány, ahogy fogalmaz, a Magyarországot fenyegető népegészségügyi katasztrófahelyzeten akar változtatni. Az más kérdés, elég-e ehhez egy kampány hirdetésekkel, plakátokkal.
"Pasik! Ne dőljetek nyugodtan hátra. A dohányzás merevedési zavarokat okoz. A spermiumok számát 15 százalékkal csökkenti. A maradék közül sok sérül, torzul. Jelentősen lassul a mozgásuk. A dohányzás károsíthatja az ondósejtek által hordozott örökítőanyagot is" – olvasható a Neszivj.postr.hu blogon, amely az egészségügyért felelős államtitkárság legújabb kampányának az internetes felülete.
A 2012. január 1-jén hatályba lépő nemdohányzók védelméről szóló törvényhez – amely 2012-től megtiltja a dohányzást a zárt légterű helységekben – egy nagyszabású népegészségügyi kampány is társul, amelynek a célja felhívni a figyelmet a dohányzás egészségkárosító hatásaira. A Ne szívj tovább! kampány része lesz egy ingyenesen hívható telefonszám, a már említett blogoldal – a folyamatosan frissülő bejegyzések mellett az ügyet támogató parlamenti képviselőkkel készült interjúkat is olvashatunk majd – televízió-, és rádióhirdetések, plakátok, poszterek, matricák.
Az államtitkárság közleménye szerint reális esélyt lát arra, hogy Magyarországon olyan generációk nőjenek fel, akik nem dohányoznak. Pillanatnyilag ugyanis nagyon sötét a helyzet. Magyarországon 18 percenként meghal egy ember a dohányzás miatt. Így évente csaknem 30 ezer embert veszítünk el a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek miatt. A nikotin felel ugyanis a tüdőrák miatti halálozás 90-95 százalékáért, és az összes rákos megbetegedés által okozott halálozás 30-35 százalékáért.
Magyarország a világranglista élmezőnyében van a tekintetben is, hogy mennyien dohányoznak itthon rendszeresen. Minden harmadik férfi (a felnőtt férfiak 32,8 százaléka) és minden negyedik nő (a felnőtt nők 23 százaléka) napi rendszerességgel fúja a füstöt, a személyenkénti fogyasztás pedig meghaladja az évi 2 ezer szálat. De még ennél is drámaibb, hogy a cigarettázás egyre fiatalabb korban kezdődik.
Milyen a jó kampány?
A dohányosok jelenlegi számát tekintve arra kell gondolnuk, hogy a dohányzás ellenes kampányok annak ellenére, hogy nagy szükség van rájuk, nem váltják be a hozzájuk fűződő reményt. Ezt erősíti meg Radeczky Éva tüdőgyógyász is, aki úgy véli, itthon nem túlságosan hatékonyak a leszokást propagáló kampányok, és leginkább a tizenéveseket a legnehezebb megszólítani. Ennél a korosztálynál – az otthonról hozott mintákon kívül – a korcsoport által diktált elvárások is belejátszanak a dohányzási szokások formálásába. Érdekes azonban, hogy azokban az országokban, ahol a cigaretta ára erőteljesebben növekedett, a fiatalok körében is csökkent a füstölők száma, hiszen a diákok – önálló keresetük nem lévén – inkább szórakozásra és ruházkodásra költenek.
Pedig emlékezetes kampányok voltak, itthon is. Egyik ilyen a 2009-es Nincs de! kampány, amely azt próbálta tudatosítani, hogy mindenki felelős önmagáért. Azaz kifogásból lehet sok, de életünk csak egy van. A meghökkentő képsorok, az óriásplakátok főleg a fiatalokat, a magasabb iskolai végzettségűeket vonzotta – ez derült ki legalábbis a Szonda Ipsos későbbi felméréséből.
A volt dohányosok megállíthatatlanok. Idén az EU is elindított egy dohányzás ellenes kampányt, amelynek egy 25 éves debreceni apa lett a magyar arca. Goóz István 10 éven át maga is cigizett, de még fia születése előtt elnyomta az utolsó szálat. István állja a szavát: két és fél éve nem dohányzik. A leszokáshoz csak az akaraterejét használta. Mezőgazdászként végzett, jelenleg kertépítéssel foglalkozik. Korábban naponta egy doboz cigit füstölt el, az utolsó szálat a párja taposta el. István a következő 3 évben dohányzás ellenes rendezvényeken vesz majd részt.
De tőlünk távolabb is volt példa emlékezetes kampányokra. Nagy visszhangja volt korábban egy kaliforniai dohányzásellenes reklámnak is, amelyben egy színész Marlborót hirdető cowboy öltözékben volt látható, szájában egy szál lekonyuló cigarettával, mellette pedig hatalmas feliratként szerepelt az impotencia szó. Szó nem volt tüdőrákról, mégis ütött. A megközelítés zseniális volt, hadat üzenve a korábbi szlogeneknek, amelyek mind azt sugallták, a dohányzás szexi. (A dohányzó férfiak fele impotens, ennyit arról, hogy szexi a dohányzás). És pontosan ez a lényeg, nem halálfélelmet kell kelteni az emberekben, hanem az életörömöt kell szajkózni
Ezt támasztja alá a Journal of Media Psychology című tudományos folyóiratban idén megjelent tanulmány is, amely szerint a felkavaró, elrettentő dohányellenes televíziós közszolgálati közlemények erős reakciókat váltanak ki a nézőkből. A kutatók megfigyelték, hogy az ilyen típusú elrettentő képi anyagok a bumerángeffektus miatt éppen ellenkező hatást érnek el az emberekben, mivel a defenzív (védekező) reakciók olyan erőssé válnak, hogy a nézők nem képesek feldolgozni a közszolgálati közlemény valódi üzenetét. És ez igaz lehet a cigarettásdobozokra tervezett sokkoló fotókra is.
A szakma pozitív hatásokat vár
A dohányosok átlagosan háromszor futnak neki a leszokásnak, általában nem kérnek segítséget, pedig orvosi támogatással hatszor nagyobb lenne az esélyük a sikerre. A legtöbbjük úgy hiszi, bármikor le tudja tenni a cigarettát, ám mivel függőségről van szó, ez egyáltalán nincs így: a nikotin megvonása kellemetlen testi és lelki tüneteket okoz.
Hazánkban mindenesetre lekesen fogadja az egészségügyi szakma a további szigorításokat, azt hangoztatva, hogy a külföldi tapasztalatok már számszerűen is jelzik a dohányzás visszaszorításának pozitív hatásait. Maurovich-Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ szív-CT specialistája korábban például arról bezsélt, hogy a nagy nyugat-európai és amerikai tanulmányok azt mutatják, hogy hónapokkal a dohányzás köztéri betiltása után akár 20-30 százalékkal is csökkenhet az infarktus miatt felvett betegek száma. És ennek óriási hozadéka lehet népegészségügyi szinten is. S ez csak egyetlen szelete a pozitív változásoknak, hiszen alig van olyan betegség, aminek ne lenne köze a nikotinhoz.
Mások hogyan (nem) szigorítottak? |
A teljes és egyidejű tiltást sehol nem sikerül elfogadtatni. Mindenütt a fokozatosságot szem előtt tartva igyekeztek/nek a helyi kormányzatok a tiltások körét bővíteni. A népes Kínában – annak ellenére, hogy a dohányzók számát és a legyártott cigaretta mennyiségét tekintve is világelső – nem szabályozza a dohányzást országos törvény, de több városban vannak életben dohányzást korlátozó rendelkezések, köztük igen szigorúak is. Az erős dohányipari lobbi ellenállása miatt az Egyesült Államokban nincs a dohányzásra vonatkozó átfogó szövetségi korlátozás. Barack Obama azonban 30 év után idén letette a cigarettát. Nagy-Britanniában már csaknem négy éve tilos rágyújtani minden zárt közösségi helyiségben. A 2007. július 1-jén teljes körűvé és országossá vált tilalom mintegy 3,7 millió intézményt és munkahelyet érint, köztük csaknem 200 ezer pubot, bárt és éttermet.
Franciaországban 2006-tól fokozatosan, kormányrendeletekkel vezették be a dohányzás teljes tiltását minden nyilvános helyen, miután a dohányzást nyilvános helyeken 1991 óta tiltó, de kijelölt helyen lehetővé tevő törvényt addig gyakorlatilag sehol nem tartották be. Belgiumban 2005-ben kezdődött a dohányzás visszaszorítását célzó jogalkotás, amikor a munkahelyi dohányzást korlátozták. Majd 2007 januárjában kísérletet tettek a vendéglátó helyek megrendszabályozására, megtiltották ugyan a dohányzást az éttermekben és bárokban, ám elég sok kivételt hagytak. És csak a 2008 szeptemberében kezdődött tanévre jutottak el odáig, hogy betiltották az iskolai dohányzást.
Ausztriában a köz- és a más nyilvános épületek mellett 2009 óta általánosságban tilos a dohányzás a vendéglátóhelyek ételt, illetve italt kiszolgáló helyiségeiben is, beleértve a szórakozóhelyek ilyen jellegű helyiségeit. A hivatalokban, múzeumokban, pályaudvarokon és a tömegközlekedési eszközökön csak a kijelölt helyeken szabad rágyújtani, az iskolákban sehol. Romániában 2002-ben született meg a dohányozás szabályozására vonatkozó első törvény, amelyet azóta több módosítással szigorítottak. A jogszabály szerint minden "zárt nyilvános helyen" tilos a dohányzás, ami azt jelenti, hogy valamennyi közintézményben tilos rágyújtani. |
