Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Noha a kilencvenes évek végén itthon is szabályozni akarták a béranyaságot, az elkészült törvénytervezet sosem lépett hatályba. A hazai meddőségi klinikák azóta nem vállalják a beültetést, ám a gyermektelen magyar pároknak sem kell lemondaniuk az utódokról. Igaz, sok pénz és türelem kell hozzá.
Több oka lehet annak, ha egy nő természetes úton nem szülhet gyermeket. Előfordul, hogy a halogatott döntések bosszulják meg magukat a biológiai óra visszafordíthatatlanságával, de gyakoribb, hogy egészségügyi probléma szab gátat a reprodukciós vágyaknak. Sokaknak a lombikbébiprogram is választható alternatíva, de sok meddő párnak csak egy béranya segítségével lehetne gyermeke. Ám nem mindegy, melyik országban él az a pár, aki így remél utódot. Még Európa sem egységes a béranyaság jogi megítélésében.
Van, ahol teljes mértékben tiltják, míg máshol bizonyos keretek között megengedett. Kifejezett jogszabályi tilalom érvényesül Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Norvégiában, Spanyolországban, Svédországban és Svájcban. Különböző mértékben és feltételekkel, de megengedett az Egyesült Királyságban, Dániában, Belgiumban, Hollandiában, Finnországban, Görögországban, Izraelben. Míg az Egyesült Államokban teljes liberalizáció érvényes, ráadául piaci alapon működik ez is. A leendő szülők pénzt ajánlanak a kismamának, ami kompenzálja a terhességgel járó kényelmetlenségeket. A "bér" szabad megállapodás tárgya: 13 ezer és 25 ezer dollár között (2,5–5 millió forint) mozog.
A legérzékenyebb kérdés etikai természetű: helyes-e fizetni és pénzt elfogadni ezért a "szolgáltatásért"? A brit szabályozás szerint nemcsak etikátlan, de tilos pénzt elfogadni egy gyermek kihordásáért. Csakhogy a szigetországban igen kevés béranya vállalja puszta szívességből a terhesség nehézségeit.
Dajkaanya vagy béranya?
Érdemes két fogalmat is tisztázni. Meg kell különböztetnünk a dajkaanyaságot a béranyaságtól. A legtöbb országban a dajkaterhesség azt takarja, amikor a gyermek kihordására képtelen anya és az apa ivarsejtjeiből létrehozott embriót más nő méhébe ültetik be. A dajkaanya kizárólag a genetikai anya vagy apa közeli hozzátartozója lehet, és az embrió kihordásáért nem fogadhat el pénzt.
A béranya ugyanakkor bárki lehet, aki arra egészségügyileg alkalmas, ráadásul az embrió kihordásáért nemcsak a felmerült költségei megtérítését kérheti, hanem bármilyen összeget, amelyben a babára várókkal megállapodott. Ebben az esetben az sem feltétlenül szükséges, hogy a genetikai anya képtelen legyen a szülésre, akár a késői gyermekvállalással járó esetleges kockázatok elkerülése is motiválhatja a házaspárt, hogy a béranya mellett döntsön.
Hazai helyzet: cseppet sem rózsás
"Szabályozás híján itthon 1997-ig bevett reprodukciós eljárás volt, hogy valaki más hordta ki egy meddő pár gyermekét" – mondta el a hvg.hu-nak Dósa Ágnes orvos-jogász, a SOTE Magatartástudományi Intézet munkatársa, akinek nincs tudomása arról, hogy az amúgy olajozottan működő rendszer jogi problémákat is kitermelt volna.
Aztán életbe lépett az új egészségtörvény, amelyből a várakozások és az előzetes munka ellenére kimaradt a béranyaság szabályozására vonatkozó rész, azaz sosem lépett hatályba. A tervezet szerint szűk kör számára engedélyezték volna, azaz csak a hozzátartozók lehettek volna dajkaanyák, kizárva annak lehetőségét, hogy pénzmozgást igényeljen a "beavatkozás", mondván, ingyen is kihord egy gyermeket valaki a testvéréért. Igaz, szakmai berkekben – mondja Dósa Ágnes – sokan óvnak ettől a megoldástól, mert számos későbbi problémát vethet fel. "Karácsonykor összeül a család, a gyerek pedig nem tudja, kire tekintsen anyaként. Egyszerűbbnek tűnik az, amikor a gyermeket kihordó nő kilép a család életéből."
Külföldi segítség: pénz kell hozzá
Itthon a meddőségi klinikák nem vállalják a kockázatot, hogy a szabályozás hiánya ellenére asszisztáljanak a béranyasághoz. Aki viszont mégsem szeretne lemondani a gyermekáldásról, külföldön próbálhat szerencsét. De legalább nem kell messzire menni: Ukrajnában és Romániában is van erre lehetőség. Nyilván ebben is van kockázat, mert az örökbefogadást a gyermek megszületése után kell lebonyolítani, ám a kijevi törvényhozás ebben is megszavazott egy könnyítést: a szülés után már rögtön a genetikai anya nevét vezetik be az anyakönyvbe, lényegesen megkönnyítve a további procedúrát. Egy ukrán honlap – amely több nyelven is elérhető – minden segítséget megad a béranya kiválasztásában, illetve az ügyintézéshez, sőt az árakat sem titkolják, egy gyermek kihordásáért körülbelül 5 millió forintot számol fel a béranya, ez persze változhat aszerint, melyik országból érkezik a "megrendelés".
Dósa szerint kívánatos lenne a béranyaság törvényi szabályozása annak ellenére, hogy az érvek mellett ellenérvek is bőven felhozhatók. A legerősebb érv a legalizálás mellett, hogy a meddő párok nagy részének csak ez jelent megoldást. Továbbá nem ártunk vele senkinek, sőt egy olyan élet kap lehetőséget, amely amúgy nem születne meg. Negatívunként szokás emlegetni azonban, hogy nehezen képzelhető el a pénz nélküli "segítség". Ám az orvos-jogász szerint ez az elvárás is csak szemforgatás, hiszen miért ne várhatna el valaki anyagi juttatást azért, hogy bevállalja a terheséggel járó egészségügyi kockázatokat, a munkából való kiesést, a saját családjától elvett időt.
Ellene szól az is, hogy olyan jogi szituációk állhatnak elő, amire nehéz lehet megoldást találni. Az Egyesült Államok, illetve más országok bíróságai is találkoztak már kényes esetekkel. Teljesen jogosan merülhetnek fel olyan kérdések, mint például, hogy mi történik akkor, ha a megbízók nem veszik át a gyermeket, mert az fogyatékkal születik, vagy ha éppenséggel a kihordó anya nem adja át az újszülöttet? Mi a teendő akkor, ha bármelyik fél szerződést szeg, például dohányzik a terhesség alatt veszélyezteteve ezzel a magzat egészségét?
Egy biztos, itthon egyelőre nem kell a bíróságoknak hasonló jogi ügyekben igazságot tenni, hiszen még csak kezdeményezés sincs a helyzet megváltoztatására.
