Plázs hirado.hu 2011. szeptember. 02. 10:02

Egyre több fiatalt ér el az "időskori cukorbaj"

Egyre több fiatalt ér el az időskori cukorbajnak is nevezett 2-es típusú diabétesz. Egyik oka a helytelen életmód, amiről sokan a kezelés idején sem mondnak le.

Általánosnak tűnik az a vélemény szakértői körökben, hogy a kettes típusú cukorbetegség kialakulása, időben történő közbeavatkozással elvileg megakadályozható vagy késleltethető. Ezáltal remélni lehet, hogy a cukorbajjal együtt járó súlyos szív-és érrendszeri betegségek is visszaszoríthatóak. Sokan mondják, nem találó már az egykori elnevezés, az időskori diabétesz, hiszen a szakemberek egyre többször tapasztalják a kettes típusú cukorbetegség fiatalkori előfordulását.

Káplár Miklós adjunktus, aki tizenhat éve kezel cukorbetegeket a debreceni orvoscentrum I. számú belklinikáján elmondta, az egyes típusú cukorbetegség abszolút inzulinhiányt jelent, míg a kettes típusú relatív inzulinhiánnyal és inzulinrezisztenciával jár. Utóbbi lényege, hogy a szervezet érzékenysége csökken a hasnyálmirigyben termelődő inzulinnal szemben.

Müller Judit

Amikor vércukor szint szabályozásáért felelős hormont előállító sejtek nyolcvan százaléka elvész, vagyis az inzulintermelő kapacitás már csak húsz százalékos, akkor manifesztálódik az egyes típusú cukorbetegség. A kettes típusú cukorbetegségnél is nagyon fontos tényező a béta sejtek inzulintermelő kapacitásának csökkenése, de nem ez dominál, hanem az inzulinérzékenység csökkenése, amit a helytelen életmód és a testsúlygyarapodás válthat ki. A kövérség a tapasztalatok szerint egyre több fiatalra jellemző, aminek oka általában az egészségtelen táplálkozás, a silány minőségű, nagy kalóriatartalmú ételek terjedése.

Káplár Miklós elmondta, a kettes típusú cukorbaj, amelyet régebben időskori diabéteszként is emlegettek, ma már gyakran középkorúaknál, és akár tizenéveseknél is előfordul, ami a helytelen életmóddal, főként a túlsúllyal hozható összefüggésbe, de genetikai komponens is létezik.

Halmos Tamás professzor, a Magyar Diabetes Társaság tiszteletbeli elnöke elmondta, a kettes típusú cukorbaj sokkal inkább örökölhető, mint az egyes típusú. Az egyes típusúra való genetikai hajlam már kimutatható, de a gyakoribb kettes típusú esetében még nem lehet egyértelműen megállapítani, ki az aki örökölheti ezt a betegséget. A diabéteszesek körülbelül kilencven százaléka a kettes, tíz százaléka az egyes típusú betegségben szenved.

Káplár Miklós szerint a kezelés legnehezebb része, hogy a páciensek nem veszik figyelembe az életmódváltásra vonatkozó tanácsokat, úgy gondolják, a betegség elleni küzdelem a gyógyszerszedéssel megvan oldva. Tíz betegből körülbelül kettő, aki egész jól betartja a diétás előírásokat, négy-öt, aki közepesen jól és három-négy egyáltalán nem veszi figyelembe az étrendre tett javaslatokat. Utóbbiak közül van, aki kijelenti, hogy ő nem tud diétázni és ezt ne is várja el tőle senki.

A betegség megelőzése kapcsán Halmos Tamás elmondta, a szakma nem teljesen egységes abban, hogy meggátolható-e a kór kialakulása. A professzor szerint a válasz, hogy bizonyos esetekben igen, más esetekben késleltethető, tehát mindenképpen érdemes úgynevezett célzott szűréseket végezni. Az úgynevezett előállapotban lévő, tehát még nem cukorbeteg embereknél esetleg meg lehet akadályozni a kór kitörését, de legalábbis nagyon jelentősen el lehet odázni annak idejét.

A diabetes társaság tiszteletbeli elnöke elmondta, a kettes típusú cukorbajban szenvedő, már kórismézett, esetleg gyógyszerrel vagy inzulinnal kezelt pácienseknek együtt kell élniük a betegséggel. A tudomány mai állás alapján az egyes típusú cukorbetegség sem gyógyítható meg, de vannak remények, hogy a jövőben ez a kérdés meg fog oldódni. Fontos kiemelni, azonban, hogy a diabétesszel együtt lehet élni, ezek a betegek semmivel nem kell, hogy rövidebb ideig éljenek, mint az egészségesek.

Bizonyos mértékben talán még idősebb kort is megérhetnek a cukorbetegek, mint az átlagember, legalábbis, ha vigyáznak magukra, ami egészségesebb értrendet, többet mozogást eredményez. Ugyanez igaz az életminőségre is: ha a cukorbetegek odafigyelnek magukra, az életminőségük semmivel sem rosszabb, mint az egészséges embereké – mondta Halmos Tamás professzor, a Magyar Diabetes Társaság tiszteletbeli elnöke.