Plázs hvg.hu 2011. augusztus. 19. 18:24

A légkondi visszavág: tévhitek a titkos kórról

A meleg nyári napokon sokan örülnek, ha a légkondik beindulnak, mások viszont rettegnek ezektől a berendezésektől, mert úgy gondolják, csak szétszórják a baktériumokat a levegőben. Kár vitatni az előnyöket.

Egyre nehezebb olyan helyet találni, ahol ne működne légkondicionáló berendezés, és valljuk be, fullasztó nyári napon nincs is annál jobb, mint egy viszonylag elviselhető levegőjű irodában dolgozni. Mert az ideálisan beállított klímaberendezés csak 6-8 fokkal ad alacsonyabb hőmérsékletet a kintinél – a reumatológusok szerint ezt nyugodtan tekinthetjük a légkondicionálás egyik alapszabályának. Mert nem kell lemondanunk a klímáról, ha megfelelően használjuk. És az ezzel kapcsolatos hiedelmeknek sem kell feltétlenül bedőlnünk.

A Die Zeit német hetilap most utánanézett e hiedelmeknek, és megpróbálta igazolni, illetve cáfolni a kórokozókkal kapcsolatos „vádakat”. A német újság szerint vírusokat, baktériumokat és gombaspórákat csak akkor terjesztenek ezek a készülékek, ha bennük megtelepednek ezek a kórokozók. Tanulmányok szerint a rosszul karbantartott klímaberendezések vagy az olyanok, ahol tartósan nedves helyek maradnak, tényleg forrásai lehetnek a betegségeket kiváltó mikrobáknak.

Ám ha jól vannak karbantartva a berendezések, akkor sem feltétlenül egészségesek: a hűvösebb levegő ugyanis, amelyet kibocsátanak, értelemszerűen szárazabb is a környezetnél. (A hidegebb levegő nem tud annyi nedvességet, párát felvenni, mint a melegebb.) Márpedig a száraz levegő kiszárítja a nyálkahártyákat, és a száraz nyálkahártyák gyakorlatilag megnyitják az utat a megfázást okozó vírusok számára. De ez ellen is lehet védekezni. A "szárító" hatás ellen bőséges folyadékkal, hidratáló krémekkel védekezhetünk. De az is jó, ha magunkkal viszünk egy vékony kardigánt, pulóvert, minél kisebb esélyt hagyva a megfázásra, illetve C-vitaminnal is erősíthetjük védekező rendszerünket.

AP

A könnyű megfázás esélyét – a német lap szerint – egy 2004-es tanulmány is alátámasztja, amely az International Journal of Epidemiology című nemzetközi járványtani folyóiratban jelent meg. Eszerint 920 dolgozó nőt vizsgáltak meg Észak-Franciaországban. Azok a nők, akik klimatizált irodahelyiségben dolgoztak, kétszer gyakrabban jártak légúti problémákkal orvoshoz, és 40 százalékkal többet voltak betegállományban, mint azok, akik „természetes levegőt szívtak".

Felső légúti betegséget pedig valóban nem nehéz összeszedni még nyáron sem, elég ehhez autóba ülni vagy légkondicionált helyen tartózkodni – mondta el a hvg.hu megkeresésére Zsámboki Gabriella tüdőgyógyász főorvos. A rettegett legionárius-betegséget – az úgynevezett legionella baktérium okozza, amelyek előszeretettel telepednek meg a klímaberendezésekben, az autó hűtővizében, de még a mostanság oly kedvelt jacuzzikban is – például a levegőbe kerülő fertőzött vízcseppek okozzák, de a tünetek jó eséllyel csak akkor jönnek elő, ha más rizikótényező is fennáll, azaz gyenge a szervezet védekezőképessége. A betegség pár napos lappangási időt követően igen változatos tünetekkel – magas lázzal, felfájással, köhögéssel, izomfájdalommal – kezdődik, a tüdőben okozva gyulladásos folyamatokat. A diagnózishoz elengedhetetlen a baktérium kitenyésztése a testnedvekből és a vérből. A kezelés pedig általában antibiotikumkúrát jelent.

A tüdőgyógyász azonban leszögezi, a legionella-fertőzések nagyon ritkák, ennek ellenére nem ritka a túlzó riogatás. A legionárius-betegségnek valóban van egy súlyosabb változata, amikor a szövődményként kialakult tüdőgyulladás akár halálos is lehet. De jóval gyakoribb az a megbetegedés, amikor elhúzódó köhögés –  akár több hétig is – keseríti meg a fertőzöttek életét; itt is kialakulhat tüdőgyulladás, de ez enyhébb lefolyású, mint az előbbi esetben. A hagyományos légúti megbetegedések mellett például hasi panaszok is jelentkezhetnek, a májfunkció emelkedése miatt.

"Nemrég egy középkorú házaspárt veszítettünk el legionella-fertőzés miatt, akik egy wellness hétvége után kerültek intenzív osztályra; a súlyos tüdőgyulladásból már nem tudtuk őket megmenteni" – mondta el a tüdőgyógyász, gyorsan hozzátéve: ilyen súlyos szövődmények nagyon ritka esetben alakulnak ki. A doktornő szerint a fertőzés ellen csak a készülékek tisztán tartásával védekezhetünk.

A klimatizált levegő adott esetben még jó is lehet, főleg az allergiásoknak: mivel a berendezés ugyanazt a levegőt forgatja folyamatosan, nem cserélődik frissel, így az allergének sem kerülnek be, vagy a légkondicionáló pollenszűrője kiiktatja. De ugyanez a zárt rendszer jelentheti az egyik legnagyobb veszélyt is, ha nem tiszta a szűrőrendszer: az allergiásoknál asztmás rohamot is előidézhetnek a baktériumok.

Klímareuma, az új betegség

AP

A felsorolt betegségek mellett mozgásszervi panaszokat is okozhat a légkondicionáló. Amennyiben a hideghatás hosszabb ideig, állandóan visszatérően fennáll, abból krónikus megbetegedés is lehet. Persze vannak egyéni különbségek, de alapvetően senkinek nem használ, ha naponta többször is ki be sétál a nagyon meleg, illetve nagyon hideg levegőbe. Ezért lehet, hogy manapság száz emberből tizenöten-húszan annak köszönhetik kellemetlen panaszaikat – főleg a nyakat és vállat érintő izomfájdalmak, izomkötöttség –, hogy naponta, akár többször is nagy hőmérséklet-különbségnek teszik ki a szervezetüket. De az is igaz, hogy az így elszenvedett hidegsokk csak egyik oka az izmokban jelentkező fájdalmaknak, az állandó stressz nem várt eredménye is jó eséllyel valamilyen mozgásszervi nyavalya lehet.

Lényeges, hogy a hideg levegőt ne közvetlenül a testre irányítsuk. Azonban, ha már kialakultak klímareumás tünetek, azokra jó hatással lehetnek a különböző balneo- és fizioterápiás kezelések, a légúti megbetegedésekre pedig a különböző szaunák rendszeres használatát ajánlják.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.