Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Megpecsételheti a párkapcsolat sorsát az első heves csók – ezt szinte mindenki tudja. Azt már kevésbé, hogy már a csóknak is van világnapja, és noha július 6-a egyelőre nincs a nagy világnapok között, máris kezd nemzetközivé válni. De milyen előnyöket, illetve hátrányokat rejthet az élvezetes érintkezés?
A jelenlegi csókrekord 46 óra 22 perc 9 másodperc, amelyet egy bangkoki nőnek és férfinak köszönhetünk. De miért is csókolózunk? Múlt heti számában a HVG egy egész cikket szentelt a csóktudománynak. Mint írták, az utóbbi idők egyik legérdekesebb publikációja – Colin Hendrie, angol biológiai pszichológus nevéhez fűződik – szerint a csókolózás azért terjedt el és jelentett evolúciós előnyt az emberi faj fejlődése során, mert megvédi a leendő magzatot a herpeszvírusok egyik fajtájától, a humán citomegalovírustól.
Mások azonban úgy vélik, több köze lehet az evolúcióhoz annak a felismerésnek, hogy az első bensőséges csók megpecsélheti egy párkapcsolat sorsát. Gordon Gallup pszichológusprofesszor ugyanis egyetemisták körében vizsgálódott. És arra jutott, hogy a fiatalok többsége gyakran faképnél hagyja azt, aki addig nagyon tetszett neki, pusztán azért, mert nem ízlik a csókja. Az okok pedig azokban a molekulákban keresendőek, amelyeket a „a sejtek személyi igazolványának” is nevezhetünk. Ezek jelzik például szervátültetés után az immunrendszernek, hogy nem saját szövetekről van szó, és ha nem alkalmaznának az immunválaszokat gátló gyógyszereket, kilökődne az idegen szerv. Párválasztáskor pont az ellenkezője a fontos: egészségesebbek az utódok, ha a szülők génállománya nagymértékben eltérő.
Őszinteség vagy kegyes hazugság?
Máshol is nagy szerep jut azonban a csóknak, főleg, ha az nem az aktuális társsal csattan el. Noha manapság egyre könnyebben megy a hűtlenkedés – gondoljunk csak a világháló által kínált lehetőségekre –, mégsem teljesen világos, mi is tekinthető megcsalásnak, vagy legalábbis nagyon szubjektív a téma megítélése. Kutatók, klinika orvosok, de még sok pár sem tud megegyezni abban, milyen magatartás minősül félrelépésnek. Az, hogy nem egy lexikonból dolgozunk, sokszor a párterápiánál is gondot jelenthet. Egy 2008-as felmérés résztvevői valamelyest tisztázták a megcsalás fogalmát: amikor azt kérdezték a férfiakat, hogy „mely pont után látják úgy, hogy barátnőjük megcsalta őket” az elsöprő többséggel kapott válasz meghúzta azt a bizonyos határt: „ha valaki mással csókolózik.”
De, hogy beszélnünkl-e egy ilyen fajta félrelépésről, az már rajtunk múlik. Rusz Edit szexuálpszichológus szerint például egy párkapcsolatban időnként nem csak az elhallgatásra, hanem a kegyes hazugságra is szükség lehet, ám a másikkal szembeni korrektséghez hozzátartozik, hogy nem csaljuk meg. Ahogy abban az esetben is gondolkodjuk el az őszinteség fontosságán, ha például a legjobb barátnőnk férjét látjuk meg egy idegen nővel csókolózni. Nem biztos ugyanis, hogy érdemes ezt az információt az érintettel megosztani. Ugyanis a legőszintébb együttélésben is vannak olyan apróbb-nagyobb titkok, amiket nem lehet és nem is kell a másikkal megbeszélni. Ha ezeket is megosztanánk a másikkal az sokszor nem építené, hanem rombolná a kapcsolatot – vélekedik a szexuálpszichológus.
Szájról szájra terjed
Ez év elején zárták le annak a halálesetnek a kivizsgálását, amelyben egy 18 éves brit lány vesztette életét, pár perccel azután, hogy szerelme először megcsókolta. A halottkémi jelentés nem talált betegségre, szervi rendellenességre utaló nyomot, és hirtelen szívhalálként könyvelte el az esetet. Hasonló volt az a 2005-ös eset is, amikor egy kanadai diáklány pár órával azután hunyt el, hogy barátjával csókolózott, aki előtte mogyoróvajas kenyeret evett. A boncolás kiderítette, hogy asztmaroham okozta a lány halálát.
Azóta kutatók is kimondták, hogy egy szenvedélyes csók valóban okozhat súlyos tüneteket. Az allergiát kiváltó anyagok ugyanis egykönnyen átkerülhetnek a másik ember szervezetébe. A nyálban órákig megmaradhatnak a az allergének, amiket még az alapos fogmosás sem pusztít el.
De a már említett herpeszvíruson kívül más fertőzéseket is átadhatunk csóktársunknak. Heves ajakösszeforrással terjedhet például a vírushepatitiszek egyes típusai, köztük a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononukleózis) okozója, amelyet csókbetegségnek is nevezik. Gyakori, hogy tüszős mandulagyulladásként lép fel, ám ha a szakorvos alaposan megvizsgálja a pácienst, és a máj vagy a lép megnagyobbodását is észleli, el kell végeztetni a mononukleózis kimutatására alkalmas tesztet. Mert, ha valóban ez a betegség okozza a torokgyulladást, nem szabad antibiotikumot szedni.
Nem túl romantikus, de a fogszuvasodát is képesek vagyunk átruházni szerelmünkre, ugyanis a szájban lévő cukrokat veszélyes savakká alakító baktériumok nem mindenkinél egyformák: van akinél aktívabbak, míg másnál kevésbé. Ám megfelelő fogápolással ez is kivédhető, emiatt tényleg nem kell lemondani az élvezetekről.
